A betegség leírása, felismerése, kezelése2018-12-13T17:05:00+01:00

Mi a szélütés?

A szélütés figyelmeztető jelei

strokeSok esetben a szélütés nem derült égből villámcsapásként jön, hanem vannak jól megfigyelhető előszelei. Ilyenek például:

  • Rövid ideig tartó bénulás, fáradtság vagy zsibbadás a test egyik felén
  • rövid ideig tartó vakság az egyik szemre (amaurosis fugax) vagy látászavarok (kettős látás, látótér korlátozottsága)
  • rövid ideig tartó beszédzavar (pl. problémás a beszéd megértése vagy a beszéddel magával vannak nehézségek)
  • szédülés, bizonytalanság, koordinációs zavarok, hirtelen elesés
  • hirtelen fellépő és nagyon erős fejfájás
  • ideiglenes eszméletvesztés, tájékozódási zavarok például egy térben, időben vagy emberek esetén

A szélütéses betegek 40%-ánál léptek fel ezek a tünetek a szélütést megelőzően. Mindig hirtelen kezdődnek és percekig vagy órákig tarthatnak, mire elmúlnak. Ha az agyi funkciók kimaradása kevesebb, mint egy napig tartanak, akkor tranziens ischameiás támadásról (TIA) beszélünk.

Azokat a betegeket, akiknél ezek a tünetek jelentkeznek, azonnal korházba kell vinni, akkor is, ha a tünetek már abbamaradtak.  A gyorsaság itt a legfontosabb. Az az elképzelés, miszerint a gyorsan lezajló ilyen tünetek lényegtelenek, az már a múlté. Az azonnali orvosi beavatkozás megakadályozhatja a szélütés bekövetkeztét, vagy csökkentheti a következmények nagyságát. Ha a közelben van egy úgynevezett “stroke osztály”, akkor a betegnek mindenképpen ott kell betegellátást kapnia.

Elsősegély stroke eseténmentő_strokeinfo

A szélütés leghalványabb gyanúja esetén rögtön hívni kell a mentőke (104), vagy a körzeti segélyhívó számot kell hívni. Minden perc számít! A háziorvosig tartó kerülő úttal értékes időd veszítünk. Fontos, hogy a telefonba elmondja, hogy mire gyanakszik. Azoknak a betegeknek, akiket három órán belül kórházba szállítanak és ott speciális kezelést kapnak ( „stroke osztály” ), nagyobb túlélési és rehabilitációs esélyeik vannak.

A mentő érkezéséig az érintetteket meg kell nyugtatni. Ezáltal a beteg könnyebben fog tudni lélegezni, de ezt a mellkasa magasabbra helyezésével és a felső ruházat lazításával is könnyítsük. Abban az esetben, ha a beteg keringése abbamarad, tehát eszméletlen, nincsen légzése, nem lehet kitapintani a pulzusát, akkor azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést mellkasi kompresszióval és szájból-szájba történő lélegeztetéssel.

A stroke tünetei

A szélütés által okozott agyi hipoperfúzió a legtöbb esetben bénuláshoz, zsibbadáshoz vagy járási nehézségeket okoz. Az érintett hirtelen eleshet és felléphet zsibbadás az egyik oldalán. Minél erősebb a szélütés annál nagyobb kiterjedésű lehet a bénulás, például csak arctól karig tartó vagy akár az egész test egyik oldalán végig futó (hemiplegia). Az arcon való bénulást az egyik oldalon a száj lefelé ívelése mutatja. Ha a beteg nyelve megcsavarodott és egyik vagy másik oldalra megy a nyelv, akkor a betegnek akut agyi infarktusa (stroke) van.

Egyéb tünetei a szélütésnek lehetnek például a beszédzavar, látászavar, nyelési nehézségek, szédülés, érzési kiesések és súlyosabb eseteknél akár tudatzavar is. Erősebb szédülés esetén a beteg sem ülni sem állni nem képes. A hirtelen történő kettős látás valamint az egyik szemre történi látáskiesés a szélütésnél történő tipikus látászavarok. A beszédzavart onnan lehet felismerni, hogy a beteg különböző tárgyakra és emberekre nem a megfelelő nevet mondja. Ezen tünetek mellett felléphet erős szúró fejfájás is, melyet émelygés és hányás is kísérhet. Ezek arra utalnak, hogy a szélütés hátterében agyi vérzés áll.

Hogy milyen agyi funkciók és milyen erősen alakulnak ki egy betegnél, az első soron attól függ, melyik az érintett agyi régió, valamint, hogy mekkora a kiterjedése az agyi károsodásnak. Ha a tünetek legalább 24 óráig tartanak, akkor befejezett szélütésről beszélünk. Ilyen esetben egy része az agyszövetnek tartósan sérül. Ha ezek a kiesések percekkel vagy órákkal később visszaállnak, akkor tranziens ischameiás támadásról (TIA) beszélünk. Akár befejezett szélütésről, akár TIA-ról beszélünk, mindkét eset vészhelyzetnek számít és a beteget minél előbb korházba kell szállítani, ahol megfelelő kezelést kap. A legjobb, ha hívjuk a sürgősségit, ahol a beteget megkülönböztető hangjelzéssel szállítja a korházba. Minél gyorsabban kezelik a beteget, annál nagyobbak az esélyei arra, hogy a tünetek elmúljanak és az agyi funkciói visszatérjenek.

Vizsgálatok & Diagnózis

agy stroke utánHa szélütésre gyanakszik, vizsgálja meg az agyi funkciók kiesését valamint olyan tüneteket, amik a szélütésre utalhatnak. Az első vizsgálat után is nagy bizonyossággal fel lehet állítani a stroke diagnózisát. Ha a betegnek szélütése van, további vizsgálatokat kell végezni, hogy egy vérrög vagy pedig agyvérzés okozta-e a stroke-ot.

 

Képalkotó technikák

Komputertomográfia

A legtöbb esetben az első vizsgálat után elvégeznek koponya komputertomográfiát (CT) a betegen. A CT segítségével megvizsgálhatjuk a beteg agyát és annak a vérellátottságát. Ez lehetővé tesz a megkülönböztetést, a keringési zavar (kb. 80%-a a stroke-nak) és az agyvérzés (kb. 15%-a a stroke-nak) között. Ha a kiváltó ok már biztos, akkor el lehet kezdeni a terápiás kezelést.

Mágnesesrezonencia-képalkotás (MRI)

A mágnesesrezonencia-képalkotás (MRI) segítségével is megtekinthetők az agyi erek és azok állapota. Az MRI segítségével a kezelő orvos egy nagyon precíz képet tud kapni az agyi sérülés nagyságáról és helyéről. Ez segíthet neki eldönteni, hogy mi a betegnek a megfelelő kezelés. Az MRI pontosabb eredményt biztosít, mint a CT, viszont több időt igényel és drágább. Ezért a szabályzatban nem az MRI az első vizsgálati eljárás.

Angiográfia

Az angiográfia segítségével az agyi ereket tudjuk ábrázolni. 4 különböző folyamatot különböztetünk meg: Az artériás angiográfia esetén helyi érzéstelenítés után egy katétert vezetnek vagy a nagy aortába vagy pedig a nyaki verőérbe, és utána az orvos kontrasztanyagot fecskendez a betegbe. Ezután a röntgenfelvételen láthatóvá válnak az agyi artériák. Az úgynevezett, ugyancsak invazív digitális szubsztrakciós angiográfia (DSA) segítségével képet készítünk a vizsgálandó testtájról még az injekció előtt. Különösen az érrendszerről lehet nagy kontrasztú képeket készíteni. Később komputer segítségével vonják ki a kontrasztanyagos képet az első, még injekció előtt készített képből. Manapság inkább a nem invazív kontrasztanyagos komputertomográfia-angiográfiát (CTA) alkalmazzák, A sugármentes, viszont költségesebb mágneses rezonencia-angiográfia (MRA) esetén további kérdéseket is meg kell vizsgálni. Itt ugyancsak könnyebben kirajzolhatók az agyi artériák a kontrasztanyag befecskendezésével.

Ultrahang vizsgálatok

Az agyi erek ultrahangos vizsgálatánál (doppler-ultrahang szonográfia valamint duplex-ultrahang szonográfia), amelyhez a nyaki verőér is tartozik, az orvos meg tudja határozni, hogy az érintett erek mennyire szűkültek be, például hogy az erek megkeményedtek-e (érelmeszesedés). A doppler – szonográfia a levált vérrög (trombus) helyét is megadhatja.

A szív ultrahangos vizsgálatával (echokardiográfia) meghatározhatók a szívben történt elváltozások, amelyek turbulenciát okozhatnak a véráramban. Ez végső soron vérrög kialakulását is okozhatja a szív területén, ami utána leválik, eljut az agyhoz és ott kisebb vagy nagyobb artériák elzárásával stroke-ot okozhat.

A szívritmuszavarok (különösen pitvarfibrilláció) is okozhatnak stroke-ot, amit az orvos elektrodiogramm (EKG), leginkább egy hosszabb (24 óráig tartó) EKG vizsgálattal tudja diagnosztizálni.

Ritkán lumbálpunkciót végeznek. Ilyenkor az orvos egy vékony tű segítségével folyadékot vesz a gerinccsatornából. Ezt a vizsgálatot akkor végzik el, amikor fennáll a gyanúja az agyi vagy érrendszeri gyulladásnak, viszont más diagnosztikai módszerekkel nem lehet pontos választ kapni. Egy másik eset, amikor lumbálpunkciót alkalmaznak, ha valószínű, hogy a vérzés az agy felszíne valamint az agyhártya közötti területen jött létre (subarachnoidealis vérzés), viszont ezt CT-vel nem lehet kimutatni.

Laborvizsgálatok

Minden szélütéses betegtől vesznek vért, amit később a laborban ellenőriznek. Ilyenkor a vörös- (eritrociták) és a fehérvérsejtek (leukociták, limfociták, granulociták) koncentrációját vizsgálják. Különösen érdekesek azok a vérlemezek (trombociták) és más vérértékek, amik a véralvadást befolyásolják. Egy kóros véralvadási rendellenesség esetén, a vérlemezek összetapadnak, és veszélyes vérrögöket képeznek. Ezen túl a vércukorszintet, a kálium- és nátriumkoncentrációt, valamint a vese és a más szervek működését is megmérik. Fontos még a testben létrejövő gyulladást kiváltó ok, ami abnormális véralvadáshoz is vezethet.

Szövődmények a korai fázisban

 

A következő szövődmények jöhetnek létre korai fázisban szélütés esetén:

  • akut neurológiai szövődmények, mint például agyi ödéma (víz gyülemlik fel az agyszövetben), vérzés, fokozott koponyaűri nyomás vagy görcsrohamok
  • tüdőgyulladás
  • tüdőembóliai és mélyvénás trombózis
  • húgyúti fertőzések

Hosszú távú hatások

 

  • A szélütés következményei gyakran drasztikusan megváltoztatják az érintett életét. A féloldali arcbénulás komoly nehézséget okoz a beszédben, rágásban és nyelésben. Ezért sok beteg nem tud később magától enni, hanem etetni kell őket. Beszédzavar esetén az érintettek értik és hallják a beszédet, viszont maguktól csak nagyon érthetetlenül vagy egyáltalán nem tudnak beszélni. A teljes féloldali bénulás esetén a gyógyuló csak feküdni tud vagy ülni egy széken, esetleg egy kerekesszéket kell használnia. Könnyebb bénulás esetén a gyógyulónak járási nehézségei vannak és a sérült lábát gyakran félkörívesen húzza maga után. A bénult, enyhén behajlított kar járás közben nem lendül az érintettel együtt. A fél szemre történő megvakulás esetén a gyógyuló nem érzékeli közvetlenül a sérült oldalán érkező tárgyakat, akadályokat, valamint személyeket.
  • A belek és a húgyhólyag feletti kontroll is elveszhet. Ilyenkor az érintettnek pelenkát kell viselnie. A memóriazavar leginkább a rövid tavú memóriát érinti. Azokra a dolgokra, amik régen történtek, a gyógyulók még emlékeznek. Ha a szélütést agyi vérzés okozta, akkor fennáll a veszélye újabb vérzések kialakulásának és ezáltal az agy sérülésének.
  • A vezetési lehetőségek is nagyon korlátozottak. Az orvos, még gyengébb szélütés esetén is vezetési tilalmat ad ki a gyógyulónak – legalábbis átmenetileg.
  • A károsodások mértéke és súlyossága első soron attól függnek, hogy az agy melyik része érintett és a szélütés során ez mennyire sérült meg. A legtöbb szélütést szenvedett gyógyuló mozgáskorlátozottá válik. Érzelmileg is instabilak és gyakran válnak agresszívvá. Ezért a hozzátartozók segítsége különös fontos. Különösen az első pár napban kell érezni, hogy szeretik és vigyáznak rá.

 

Stroke kezelése

 

  • Minél előbb kap egy szélütéses beteg kezelést, annál nagyobbak az esélyei, hogy kisebb károsodásokat szenved, vagy az idő múlásával teljesen meggyógyulhat. A legoptimálisabb kezelések azokon a klinikákon vannak, ahol a szív és az agy vérkeringésének megfelelő funkcióit folyamatosan figyelik, és amelyek rendelkeznek speciális stroke-részleggel, úgynevezett “stroke-osztályok”-kal.
  • A szélütés mindig vészhelyzetnek számít. Ez a felismerés abból a tapasztalatból ered, hogy a javító intézkedések az első három óra (legjobban az első óra) során a leghatékonyabbak. Ahhoz, hogy stabilizálja vagy jobbítsa a beteg akut életveszélyét, cselekednie kell, ha szükséges, akkor akár az intenzív osztályon kell róla gondoskodnia. A kezelés során a vérnyomásnak és az anyagcserének is stabilan kell maradnia. Ehhez ellenőrizni kell a szívritmust, vérnyomást, légzést, vércukrot, testhőmérsékletet, agyműködést, vesefunkciót, víz és elektrolit háztartás egyensúlyát, valamint a sav-bázis egyensúlyt.
  • Ha a beteg vizsgálata közben kiderül, hogy a szélütést egy agyban lévő vérrög okozta, akkor amilyen gyorsan csak lehet, fel kell oldani ezt a vérrögöt. Ilyenkor a betegnek vérrög feloldására alkalmas injekciót kell beadni (trombolitikumok). Ezt a terápiát három órán belül az első szélütés kialakulását követően el kell végezni. Ezen túl CT-vel meg kell vizsgálni, hogy nincsen agyvérzése. Az egyik módja annak, hogy a gyógyszer közvetlenül az agyat elzáró részhez kerüljön, az intraarteriális katéter trombolízis. Ebben az esetben egy vékony csövet kell az elzáródott részéhez az agynak egy éren keresztül bejuttatni. Egy szondán keresztül az orvosság hígítatlanul jut el az elzáródáshoz és oldja fel a vérrögöt. Az egyes lépéseket egy röntgengép segítségével láthatóvá teszik és ellenőrzik. Vérhígító gyógyszereket (antikoaguláns) kell használni, hogy gátoljuk a véralvadást. Ez megakadályozza a vérrög növekedését, valamint újabbak kialakulását.
  • Ha agyvérzés a szélütés kialakulásának az oka, akkor a megnövekedő vérmennyiség koponyán belüli nyomásnövekedést eredményez. Ez tovább károsítja az idegszöveteket. Ilyenkor a beteget, ha a megfelelőek a körülmények adottak, meg kell műteni, hogy az agyban megrepedt érből kifolyó vért eltávolítsák.
  • Az akut kezelés után rehabilitációra is szükség van, amit különböző edzésekkel már a korházban elkezdenek és általában a speciális intézmények később folytatják. Súlyosabb esetekben, amikor a rehabilitáció nem hoz javulást, és folyamatos ellátásra van szükség, akkor a gyógyulók hazamennek, vagy öregek otthonába kerülnek, ahol gondozók vagy a családtagok megfelelően elláthatják őket.

 

Szélütés utáni rehabilitáció

 

  • rehailitációHogy meddig marad egy szélütéses gyógyuló a korházban, az esetenként változó. Az ezt követő rehabilitáció általában egy erre specializálódott klinikán történik. Egy rehabilitációs klinikán való tartózkodási idő általában 4-6 hét, de ez függ a funkciós zavarok nagyságától. Ha a gyógyuló állapota engedi, akkor a rehabilitációt folytathatja járó betegként otthoni, családias környezetben megfelelő szakmai ellátás mellett.
  • Szélütés után az agy érintett területei gyakran tartósan megsérülnek, amik bénuláshoz, mozgászavarhoz, beszédzavarhoz és egyéb károsodásokhoz vezethetnek. Néha az elvesztett képességek részlegesen helyreállhatnak. Ebben az esetben, az agy más részei veszik át a sérült résznek a feladatait. A sikeres rehabilitáció feltétele a szoros együttműködés a szakorvosok, gyógytornászok, ergoterapeuták, logopédusok, szociális munkások és a gyógyuló között. Fontos feladata a rehabilitációknak, hogy megtanítsa az érintetteket a maradandó károsodásokkal együtt élni. A gyógyuló motivációja nem lebecsülendő. Minél aktívabban dolgozik együtt a gyakorlatoknál, annál nagyobbak az esélyei a haladásra. Gyakran fordul elő szélütést elszenvedett betegnél, az úgynevezett reaktív depresszió, ami gyógyszeres kezelést igényel.

 

Futópad-terápiával újra járni tanulni

 

  • Úja rehabilitációs módszereket fejlesztenek, amivel a motorikus képességeket gyorsabban és jobb eredményekkel tudják helyreállítani. Azoknak a gyógyulóknak, akik a szélütésük után kerekesszékkel közlekednek, a futópad-terápia a legjobb megoldás. A berendezés úgy van kialakítva, hogy a gyógyuló a saját testtömegének terhe nélkül tanulhat meg újra járni. Az úgynevezett kényszerítő terápiával is sok sikeres eredményt értek már el. Azoknak a betegeknek, akiknek egyoldali bénulásuk van, az ép végtagjukat felkötözik. Ezáltal kényszerítve lesz rá, hogy a sérült végtagjával végezze a gyakorlatokat. A jelenlegi tanulmányok azt mutatják, hogy már két hét alatt is jelentős javulás mutatkozik az érintett végtagnál a mindennapi tevékenységek elvégzésében.

 

Prognózis & leforgás

 

  • A betegség lefolyása és a gyógyulás esélyei szélütés esetén első sorban a maradandó agykárosodás helyétől és nagyságától függ. 5-ből 1 beteg az első négy hét során meghalt. Minden második, aki szélütést szenvedett, agyi károsodás mértéke miatt folyamatos gondozásra szorul. A kialakuló károsodások teljes vagy legalább részleges helyreállításának az esélye annál nagyobb, minél előbb kap a beteg korházi ellátást. Ezért hozták létre a “stroke osztály”-okat. Itt vannak speciális részlegek, ahol egy akut szélütés után elvégzik a diagnózist, a kezelést és a megfigyelést. Itt a rehabilitációt is idejében megkezdik.
  • Azok a betegek, akik 70 évnél idősebbek és ebben az időszakban szenvednek el először szélütést, amely során komoly mozgásszerv-rendszeri károsodásokat (pl. bénulás) szenvednek, valamint intelligencia zavarok lépnek fel, azoknak rossz prognózisuk van. Minél fiatalabb a beteg és minél kisebbek a szélütés által elszenvedett károsodások, annál nagyobbak az esélyei, hogy ezek a károsodások részben rendbe jönnek. Ha a rehabilitáció során az elvesztett képességek nem javulnak, tartós zavart állapotok vagy apátia lép fel, valamint a székelési és vizelési ingereit nem tudja kontrollálni, akkor ezek rontják a prognózist. További komplikációk is korlátozhatják a gyógyulás esélyét.

 

Megelőzés & védelem

zöldség-szív

  • A legjobb védekezés a stroke ellen a rizikó faktorok elkerülése. A növekvő vérnyomás 6-10 mmhg-re való csökkentésével lehet enyhíteni a stroke kialakulásának veszélyét akár 50%-kal néhány éven belül. A rendszeres testmozgással és a kevésbé sós ételek fogyasztásával is sokat segíthetünk magunkon. Ajánlott a túrázás, skandináv gyaloglás, úszás és biciklizés. A legjobb, ha hetente háromszor minden alkalommal legalább fél órát sportolunk. Ahhoz, hogy elkerüljük a magas koleszterin- és vércukorszintet, egy egészséges és kiegyensúlyozott étrendre van szükségünk. Kerülni kell a nagy mennyiségű állati zsiradékot tartalmazó ételeket, mint például a kolbászt, húsokat és sajtokat, viszont érdemes halat és növényi zsírokat fogyasztani, melyek nagymértékben tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírsavakat. A dohányzásról és alkoholfogyasztásról való lemondás is csökkenti a stroke kialakulásának esélyét. Ezek az eljárások megelőzhetik a károsodásokat és az erek elmeszesedését. Ha vérnyomása, a vércukor- valamint koleszterinszintje az egészséges életmód során nem csökken le a normális értékre, alkalmazhat gyógyszeres kezelést is.
  • Ha már volt érszűkülete, akkor azt az orvos egy ultrahangos vizsgálattal (doppler- szonográfia) képes felismerni. Különösen a nyaki artériák szűkülete növeli a stroke kialakulását. Ezért játszik a nyaki artériák ultrahangos vizsgálata fontos szerepet a stroke elkerülésében. Az orvos a korábbi ismeretei alapján megkezdhet lépéseket, mellyel a további érszűkület kialakulását akadályozhatja. Bizonyos körélmények között megfontolandó, hogy egy műtét segítségével eltávolítsuk a szűkületet. A nyaki verőerek szűkülete nem csak a stroke kialakulásának esélyeit fokozza, hanem növelik az egyéb érbetegségek és az érelmeszesedés (ateroszklerózis) kockázatát a test különböző tájain (szív, láb). Emiatt további vizsgálatokra van szükség, hogy a lehetséges betegségeket meg lehessen határozni.
  • Azok a betegek, akik már szenvedtek el szélütést, vagy ideiglenes keringési zavar lépett fel az agyukban, nekik gyógyszert kell szedniük, hogy megakadályozzák az újabb vérrögök kialakulását. Különösen az ilyen emberek esetében nagy a valószínűsége a szélütésnek. 7%-a azoknak a betegeknek, akik akkor tranziens ischameiás támadást (TIA) szenvedtek el és egy éven belül nem kapnak kezelést, akkor befejezett stroke-ot kapnak. A szélütéses betegeknél ez sokkal rosszabb. Minden 10. beteg, aki nem kap gyógyszeres kezelést, 12 hónap múlva újabb szélütést kap.
  • Ezért kell minden agyi keringési zavarral, még akkor is, ha csak rövid ideig tart, orvoshoz fordulni. Az infarktus gyógyszeres megelőzéséhez olyan hatóanyagokat használnak, amik a vérlemezek összetapadását megakadályozzák (trombózis kialakulás gátlók). Ezek közé tartozik az aszpirin és a Clopidogler. A keringési zavar okától függően, akár véralvadásgátló gyógyszerek használata is előfordulhat, amik a vérrög képződést gátolják. Minden esetben fontos, hogy orvos által felírt gyógyszert rendszeresen kell szedni.

 

Fontos tudnivalók a stroke-ról

 

  • A szélütést elszenvedett betegeknek mind a korházi rehabilitáció, mind a későbbi járó beteges kezelések során is fontos az aktív részvétele, hogy jobban tudja javítani a sérült funkcióit. Ez dönti el, hogy milyen gyors és sikeres lesz a felépülés menete. Fogyatékosság esetén ide tartoznak például a beszédet, valamint a mozgást segítő feladatok. Fontos, hogy a gyógyuló minden alkalommal tudatosan mozgassa a sérült végtagjait. Ha a rokonok részt vesznek ezeknél a gyakorlatoknál, könnyebben megértik, hogy milyen nehézségei lesznek később a gyógyulónak a mindennapi élet során. A gyakorlatok pedig egyáltalán nem nevezhetőek unalmasnak.
  • Ha a gyógyuló nem tudja mozgatni a karját vagy a lábát, a magas balesetveszély miatt ilyenkor segíteni kell neki a tisztálkodásban. Ilyenkor célszerű egy széket betenni a zuhany alá. A sérüléseket és a bőrbetegségeket a szélütés következtében sérült oldalon előfordul, hogy figyelmen kívül hagyják. Ezért a gyógyulók ápolásánál a külső sérülésekre is figyelni kell. Rágási és nyelési nehézségek esetén csak kis kortyokat és falatokat szabad a szájába juttatni. Arra is figyelni kell, hogy ne maradjon ételmaradék a száj sérült felén. Azoknak a gyógyulóknak, akiknek ilyen problémájuk van, a puhább ételeket szokták javasolni. A ruházatot pedig a lehető legkönnyebben tudja le- illetve felvenni.
  • A legjobb gyakorlati és hasznos tanácsokat a mindennapi élethez, a rehabilitációs központokban lehet kapni. Ott tájékozódhatunk arról is, hogy a megfelelő segédeszközöket hol lehet beszerezni.

 

Információk a hozzátartozóknak

 

  • A gyógyulók esetén a hozzátartozók bírnak a legnagyobb jelentőséggel. Ezért a viselkedésükkel nagyban hozzá tudnak járulni a gyógyuló mentális állapotának stabilizálásában. Már az első korházi látogatás során is nyugodtnak kell lenniük. A beteg megérintésével bizonyítani tudják az iránta való szeretetüket, gondoskodásukat, megértésüket és együttérzésüket. A beszédzavar esetén egyszerű rajzokkal megoldható a kommunikáció. Az olyan kérdések, amire a gyógyulónak csak a feje biccentésével kell válaszolni, szintúgy könnyíti a beszélgetést.

 

A rehabilitáció ideje

 

  • A rehabilitáció során a hozzátartozóknak a terápiás kezeléseken aktívan részt kell venniük. Ez egy döntő pont a gyógyuló gyógyulásában, valamint az önértékelésének javulásában. A beszélgetés során a hozzátartozók megtudhatják, hogy mi segíti legjobban a gyógyuló felépülését, valamint, hogy az otthonukat miképpen alakítsák át a kialakult szituációnak megfelelően. Hasznos információkat és tanácsokat a kezelő orvostól, a terapeutától, a korház dolgozóitól és egyéb segítő csoportoktól lehet kapni.

 

 

Segédeszközök

 

  • Azoknak a betegeknek, akik mozgáskorlátozottak, rengeteg segédeszköz áll rendelkezésükre, mint például a kerekesszék, járókeret, sétapálca, mozgólépcsők stb., amik könnyítik a hozzátartozók életét is. Viszont ezeket csak a szükséges ideig használja a gyógyuló, hogy minél előbb visszanyerhesse az önállóságát. A klinikák szívesen segítenek a hozzátartozóknak beszerezni a megfelelő segédeszközöket.

 

Hazatérés

 

  • Amikor a beteg hazamegy, a ház berendezésének olyannak kell lennie, hogy a gyógyuló önállóan tudjon közlekedni és tevékenykedni. Ez természetesen attól is függ, hogy milyen mértékű a sérülése. A legnagyobb veszélyt általában a magas küszöbök jelentik. Ilyenkor rámpákat kell lehelyezni, valamint csúszás- mentesíteni kell a padlót. Fontos, hogy legyen kapaszkodó a fürdőkádnál, a zuhanyzónál, valamint a WC-nél is. A WC- papírt az egészséges oldalára kell helyezni és csúszásmentes szőnyeggel fedni a padlót. Habár a gyógyuló a szélütés miatt agykárosodást szenved, fontos, hogy a bútorok a régi helyükön maradjanak. Ezáltal a gyógyuló könnyebben fog eligazodni a lakásban.
  • Az állandó gondozást igénylő betegek esetén fontos, hogy minden szükséges eszköz a közelükben legyen. Az ágy körül legyen elég hely, hogy a kerekesszéket nyugodtan tudja használni. Ha egyik oldala sérült, fontos, hogy próbálja inkább azt az oldalát használni. Ezért az éjjeliszekrényt és a televíziót érdemes a gyógyuló bénult oldalára helyezni. Ezáltal automatikusan kénytelen lesz a sérült oldalát használni. Továbbá, ha beszélgetünk vele, ehhez az oldalához tegyük.

 

Gyógyszer rendszeres szedése

 

  • A hozzátartozók fontos feladata, hogy figyeljenek az orvos által előírt gyógyszer rendszeresen beszedésére. Célszerű a gyógyszert reggelenként, délutánonként és esténként egy tálcán a gyógyulónak adni. A vérnyomást, pulzust, valamint a vércukorszintet is rendszeresen mérni kell. Az étrendnek zsírszegénynek, a folyadékbevitelnek meg elegendőnek kell lennie. Ajánlott 2 liter folyadékot megitatni a gyógyulóval naponta. Tilos a dohányzás. A szélütés sok esetben az érintetteknél mentális instabilitást okoz. Ezért a hozzátartozóknak figyelniük kell az esetlegesen kialakuló depresszióra, és ha ez előjön, akkor a kezelő orvost értesíteni kell róla.

 

Étkezések

 

  • Evés közben fontos az egyenes testtartás. Egy takaró vagy egy párna a háta mögött segíthet stabilizálni a megfelelő ülőpozíciót. A gyógyulót csak szükség esetén szabad megetetni. Biztosnak kell lennünk, hogy a gyógyuló eleget eszik és iszik, mert a kiszáradás növeli egy újbóli stroke kialakulását. Itt is törekedni kell arra, hogy a gyógyuló minél előbb önállósodni tudjon.

 

Aktív élet

 

  • meditálás_strokeinfoHa a gyógyuló fizikai állapota megengedi, akkor a hozzátartozóknak motiválniuk kell rá, hogy sportoljon. A sport javítja az állapotát, önbizalmát, valamint növeli az életörömöt. Ezen kívül, a sport fejleszti az izomzatot és javítja a mozgást. A rendszeres mozgás csökkenti az újabb stroke kialakulásának esélyét. Sok esetben a mozgást korlátozó sérülések miatt sport terén az úszás, vízi torna, valamint a gimnasztika feladatok ajánlottak.
  • Az utazás ugyanúgy lehetséges a gyógyulók számára. Nem szabad őket extrém szituációknak kitenni. Azokat az országokat, ahol nagyon alacsony, vagy magas a hőmérséklet, el kell kerülni. Minden utazás előtt győződjön meg róla, hogy az üdülőhelyen kellően jó orvosi ellátást biztosítanak. Szükséges az oda- valamint a visszaszállítás biztosítása is.
  • Fontos, hogy az élettárs tudja, hogy a stroke a gyógyuló szexuális igényeit és teljesítményét nem befolyásolja. Azonban különböző gyógyszereknek lehet potenciacsökkentő hatása. Ha a gyógyuló vérnyomása megfelelő, akkor nem áll fenn a veszély közösülés közbeni újabb stroke kialakulására. Minden problémát és nehézséget meg kell beszélnie a két félnek egymással.
  • A szélütés sok esetben villámcsapásként érkezik, és sok dolgot megváltoztat. Ezt a nehéz helyzetet nem szabad sem a gyógyulónak, sem a hozzátartozóknak elnyomnia. A betegséget és a vele járó következményeket komolyan kel venni, és minden érinttetnek foglalkozni kell vele. Akár állandó gondozást igénylő, vagy maradandó sérülést szenved a beteg, a hozzátartozóknak segíteni kell neki az új élet elfogadásában és megszokásában. Ahhoz, hogy ezt a helyzetet el lehessen fogadni, muszáj mind a gyógyulónak, mind a családtagoknak minden segítséget és támogatást igénybe venni, és nem szabad az új helyzettől félni. A kezelőorvos, valamint a rehabilitáción résztvevő terapeután kívül vannak még különböző segélycsoportok. Vannak csoportok, amiket külön a gyógyulóknak és a hozzátartozóknak alakítottak ki, de van olyan is, ahová közösen kell elmenni. Itt az emberek meg tudják osztani másokkal a tapasztalataikat, segítséget kaphatnak az esetleges problémáikra, valamint a csoportok gyakran szerveznek közös szabadtéri tevékenységeket és eseményeket.

 

Fordította: Bánóczki Tímea

Forrás: http://www.internisten-im-netz.de/de_risikofaktoren-schlaganfall_292.html