Stroke: angol kifejezés: ütés, csapás, magyarul gutaütésnek vagy szélütésnek is hívjuk.

22198_309898025796999_1184367273_nEnnél a betegségnél a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Ennek az lehet az oka, hogy egy vérrög (infarktus) kerül az agyba, vagy egy nyaki vagy koponyán belüli ér megreped (agyvérzés).

Tünetek és teendők

A stroke legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:

  • féloldali végtaggyengeség- bénulás
  • átmeneti látásvesztés az egyik szemen
  • kettős látás, látótérkiesés
  • beszéd megértési zavarok
  • szóformálási nehézségek
  • zavartság, szédülés, fejfájás
  • hirtelen fellépő eszméletvesztés

Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.

A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülések szempontjából kritikusak, ezért már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni.

Infarktus

-Körülbelül a stroke 80 % -ában ,

– trombózis: az egyik verőérben alakul ki a vérrög,

– embólia: a test más részén alakul ki a vérrög, ami eljut az agyba.

Agyvérzés

veszélyes leginkább azokra, akik érelmeszesedésben, magas vérnyomásban szenvednek.

A storke sajnos népbetegségnek számít, s míg régen az “öregek betegségének” számított, ma már a fiatalabb nemzedékeket is sújtja . A halálozási statisztikában az előkelő harmadik helyet foglalja el. Szomorú, de a stroke-betegek közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. És a túlélők közül is körülbelül 50% öt éven belül meghal újabb stroke következtében. Az is igaz, hogy közülük egy éven belül már csak majd 60% szed valamilyen vérhígító tablettát.

A stroke kialakulásában szerepet játszó tényezők:

  • a kelet-közép-európai népek rossz egészségi állapota,
  • dohányzás,
  • alkoholfogyasztás,
  • fizikai inaktivitás,
  • étrend,
  • cukorbetegség,
  • elhízás,
  • magas vérnyomás,
  • stressz,
  • depresszió.

A fentiek nagy részén persze lehet változtatni, valamint stroke-megelőző ultrahangos nyaki vizsgálatokkal is csökkenne a megbetegedések száma.

Az agyi érbetegségekben érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad.

A testben fellépő oxigénhiány miatt az agy érintett területének működése megszűnik, így általában féloldali bénulás, aphasia (beszédzavar vagy -képtelenség ), látászavar, szédülés, emlékezőképesség elvesztése, féloldali disorganizáció, kóma vagy halál is bekövetkezhet.

kezdőlap_strokeinfoNagyon fontos, hogy minél előbb kezelést kapjanak a betegek, mert a kései beavatkozás millió idegsejt elhalását és ezzel az agy által irányított testi funkciók elvesztését jelentheti.

 

Vissza

 

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Borbély Gyôrgyné szerint:

    63éves vagyok szélûtésem volt a beszédem romlott korhàzba voltam felépûltem kapok vérhigitot vérnyomàs csôkkentôt konyhàn dolgozom fizikaia munkàt folytathatom -e ezt a munkàt

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.