A megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásai2020-02-26T03:30:44+01:00

1.) ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS ÉS KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. február 6., 13:44

 

 

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

  1. rehabilitációs ellátás, vagy
  2. rokkantsági ellátás.

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult valamennyi, későbbiekben részletezett jogosultsági feltétel megléte esetén

  • ha a rehabilitációja nem javasolt, ILLETVE
  • ha a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy   tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS a kérelem benyújtásának, illetve a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXCI. tv. 2-5.§-a, 11-20/E.§-a,  a 327/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet, a 300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről, a  85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásán belül ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ A KÉRELEM BENYÚJTÁSAKOR 15. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLY

  1. AKINEK AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, ÉS
  2. a.) REHABILITÁCIÓJA NEM JAVASOLT, b) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, ÉS
  3. AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL:  a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át, 10 éven belül legalább 2555 napon át VAGY 15 éven belül legalább 3650 napon át az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-a szerinti biztosított volt; b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A 3) a) pontban foglaltak teljesülése nélkül is megállapítható a megváltozott munkaképességű személyek ellátása  annak a személynek,

  • AKI 35. ÉLETÉVÉNEK BETÖLTÉSE ELŐTT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰVÉ VÁLT és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt, vagy annak megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és  30 napnál hosszabb ideig volt megszakítás nélkül biztosított,  ILLETVE
  • AKI 2011. DECEMBER 31-ÉN  AZ ALÁBBI ELLÁTÁSOKBAN RÉSZESÜLT: rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékai, VAGY   fenti  ellátások valamelyikére a jogosultságát megállapították, de a folyósítás 2011. december 31-én szünetelt.

 

A   BIZTOSÍTÁSI IDŐBE BE KELL SZÁMÍTANI:

  • a biztosítás megszűnését követő a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét;
  • a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a –  kivételes rokkantsági ellátás kivételével –  a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét;
  • a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték; (Erről az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 34. §-a rendelkezik.)

a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

  1. rehabilitációs ellátás, vagy
  2. rokkantsági ellátás.

 

KOMPLEX MINŐSÍTÉS SORÁN A REHABILITÁCIÓS HATÓSÁG MEGÁLLAPÍTJA, hogy a megváltozott   munkaképességű személy  a) rehabilitálható  b) rehabilitációja nem javasolt. (Mindkét csoporton belül, további alcsoportok is szerepelnek a komplex minősítésben, az ellátás összege ettől is függ.)

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt. (Az alcsoportokat lásd. az ellátás havi összegének részletezésénél.)

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST KELL MEGÁLLAPÍTANI ANNAK A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYNEK IS    a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy   b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE:

  • ANNAK A SZEMÉLYNEK, akinek egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, ILLETVE  akinek  a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható ÉS a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg –  A HAVI ÁTLAGJÖVEDELEM 40 %-A, DE LEGALÁBB AZ ALAPÖSSZEG 30 %-A ÉS LEGFELJEBB AZ ALAPÖSSZEG 45 %-A;
  • ANNAK A SZEMÉLYNEK, aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, ILLETVE  aki  tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam az 5 évet nem haladja meg –  A HAVI ÁTLAGJÖVEDELEM 60 %-A, DE LEGALÁBB AZ ALAPÖSSZEG 45 %-A ÉS LEGFELJEBB AZ ALAPÖSSZEG 150 %-A;
  • ANNAK A SZEMÉLYNEK, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható –  A HAVI ÁTLAGJÖVEDELEM 65 %-A, DE LEGALÁBB AZ ALAPÖSSZEG 50 %-A ÉS LEGFELJEBB AZ ALAPÖSSZEG 150 %-A;
  • ANNAK A SZEMÉLYNEK, akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes – a havi átlagjövedelem 70 %-A, DE LEGALÁBB AZ ALAPÖSSZEG 55 %-A ÉS LEGFELJEBB AZ ALAPÖSSZEG 150 %-A.
  • HA A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY HAVI ÁTLAGJÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZIK, A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL AZ ALAPÖSSZEGET KELL FIGYELEMBE VENNI. Ebben az esetben az ellátás havi összege a fenti  a) csoportba tartozó személy esetében  az alapösszeg 30%-a, a b) csoportba tartozó személy esetében az alapösszeg 45 %-a, a c) csoportba tartozó személy esetében az alapösszeg 50 %-a, a  d) csoportba tartozó személy esetében az alapösszeg 55 %-a.

A jogszabály által maghatározott alapösszeg  2020. évben 104 405 Ft.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST A NYUGDÍJEMELÉSRE VONATKOZÓ szabályok szerint, azzal megegyező arányban évente emelni kell.

A 2020. január elsejét megelőző időponttól megállapított, vagy folyósított rokkantsági ellátás emelésének mértéke 2020. január 1-től 2,8 %.

Továbbá 0,7 %-al emelkedik annak az ellátásnak az összege, mely után a jogosultnak a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. novemberi kiegészítéséről szóló 238/2019. (X. 16.) Korm. rendelet alapján egyösszegű kifizetés járt.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség!

UTAZÁSI KEDVEZMÉNY:  vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére JOGOSULT AZ A 65. ÉLETÉVÉT BE NEM TÖLTÖTT ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AKI AZ ALÁBBI FELTÉTELEK VALAMELYIKÉNEK MEGFELEL:

  1. 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,
  2. 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

A kedvezményre jogosult választása szerint két 50%-os kedvezményes utazási lehetőség összevonásával 90%-os magasabb kedvezményt is igénybe vehet, illetve az „Ellátottak utazási utalványa” 16 kedvezményének felhasználását követően még két alkalommal jogosult 90%-os kedvezménnyel utazni.

A fentiekben felsorolt kedvezményre jogosult személyek az őket megillető kedvezményt házastársukkal (élettársukkal) megoszthatják, ha házastárs (élettárs) az öregségi nyugdíjkorhatárt (1997. évi LXXXI. törvény II. fejezete) már elérte. A házastárs (élettárs) az igényjogosulttal együtt történő vagy önálló utazása esetén is igénybe veheti a kedvezményt.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni :

  1. a lakcím szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál,
  2. Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalánál, melynek illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki  (a továbbiakban járási hivatalok).

Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, első fokon Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala jár el.

 

AZ ELLÁTÁS IGÉNYLÉSÉVEL KAPCSOLATOS NYOMTATVÁNYOK a járási hivatalok honlapjáról letölthetők, illetve személyesen átvehetők az igénybenyújtás helyszínén vagy a kormányablakokban.

Budapest Főváros és Pest megye esetében az alábbi honlapról tölthetők le:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/rehabilitacios-ellatasi-es-szakertoi-foosztaly

AZ ADATLAPHOZ MELLÉKELNI KELL az elbíráláshoz szükséges igazolásokat. (Lásd 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (5), (6) bekezdése.

AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ, VAGY AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTRA TEKINTETTEL HOZOTT ELUTASÍTÓ DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSÁT KÖVETŐ 12 HÓNAPON BELÜL ELŐTERJESZTETT ÚJABB KÉRELMET CSAK AKKOR KELL ELBÍRÁLNI, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.

ROKKANTSÁGI PÉNZBELI ELLÁTÁST A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ SZERV  FOLYÓSÍTJA.

Az ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de LEGKORÁBBAN A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK NAPJÁT MEGELŐZŐ HATODIK HÓNAP ELSŐ NAPJÁTÓL ÁLLAPÍTHATÓ MEG.

Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől – a fentiek szerint – az ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, részére A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS A RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS MEGSZÜNTETÉSÉNEK NAPJÁT KÖVETŐ NAPTÓL ÁLLAPÍTHATÓ MEG.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST MEG KELL SZÜNTETNI, HA AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ:

  1. kérte – a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával,
  2. más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat – a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal,
  3. egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn
  4. keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát – a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával,
  5. foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  6. az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  7. a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

A  c) és e)–g) pontok szerinti esetben  az ellátást a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

A e) pont szerinti esetben a jogalap nélkülinek minősülő ellátást vissza kell fizetni.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS AZ ELLÁTOTT HALÁLA ESETÉN A HALÁL BEKÖVETKEZÉSÉT KÖVETŐ HÓNAP ELSŐ NAPJÁTÓL MEGSZŰNIK. Ebben az esetben a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

Kérelmező lakcíme szerint illetékes  megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala,

Budapest Főváros és Pest megye területén Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala,

Kormányablak

KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI:

KÜLÖNÖS MÉLTÁNYLÁST ÉRDEMLŐ KÖRÜLMÉNYEK FENNÁLLÁSA ESETÉN – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között – kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek:

  1. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  2. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  3. akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a BIZTOSÍTÁSI IDŐ hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik AZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ szükséges biztosítási idő legalább felével,
  4. aki keresőtevékenységet nem végez és
  5. aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA SORÁN ELŐNYBEN KELL RÉSZESÍTENI azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki az ellátás megállapításához szükséges biztosítási idő  legalább 90 százalékával rendelkezik.

KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELEM a –megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem biztosítási idő miatti elutasításáról szóló – döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

HA A KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELMET KIZÁRÓLAG ARRA TEKINTETTEL UTASÍTOTTÁK El, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE a komplex minősítésben foglaltaktól függően, az alapösszeg (2020. évben 104 405 Ft.) 45%-a, 50 %-a, 55 %-a, illetve 65 %-a lehet.

FENTIEKBEN ISMERTETTEKEN  TÚL A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ IRÁNYADÓAK.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK:

HAVI ÁTLAGJÖVEDELEM: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;

ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁR: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.