A megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásai2019-06-20T23:33:57+00:00

1.) ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS ÉS KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. április 1., 13:15
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás.

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS

a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár  betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

Joghely

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXCI. tv. 2-5.§-a, 11-20/E.§-a,  a 327/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet, a , a 240/2018. (XII.12.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emeléséről, a  85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről.

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSÁN BELÜL ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ A KÉRELEMBENYÚJTÁSAKOR 15. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLY:

  1. Akinek az EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és
  2. REHABILITÁCIÓJA NEM JAVASOLTVAGY  a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, és
  3. AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL: a ) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át , 10 éven belül legalább 2555 napon át VAGY 15 éven belül legalább 3650 napon át az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). 5. §-a szerinti biztosított volt;, b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A C/ a) pontban foglaltak teljesülése nélkül is megállapítható a megváltozott munkaképességű személyek ellátása  annak,

  1. AKI 35. ÉLETÉVÉNEK BETÖLTÉSE ELŐTT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰVÉ VÁLT és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai  alatt, vagy annak megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és  30 napnál hosszabb ideig volt megszakítás nélkül biztosított,  ILLETVE
  2.  AKI 2011. DECEMBER 31-ÉN  AZ ALÁBBI ELLÁTÁSOKBAN RÉSZESÜLT : rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékai, VAGY   fenti  ellátások valamelyikére a jogosultságát megállapították, de a folyósítás 2011. december 31-én szünetelt.

A C/a) PONT SZERINTI  BIZTOSÍTÁSI IDŐBE BE KELL SZÁMÍTANI :

  • a biztosítás megszűnését követő  táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét;
  • a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a –  kivételes rokkantsági ellátás kivételével –  a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét;
  • a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték; ( Erről a   társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 34. §-a rendelkezik.)
  • a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

  1. rehabilitációs ellátás, vagy
  2. rokkantsági ellátás.

KOMPLEX MINŐSÍTÉS SORÁN A REHABILITÁCIÓS HATÓSÁG  MEGÁLLAPÍTJA, hogy a megváltozott munkaképességű személy  a) rehabilitálható  b) rehabilitációja nem javasolt. (Mindkét csoporton belül, további alcsoportok is szerepelnek a komplex minősítésben, az ellátás összege ettől is függ.)

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST KELL MEGÁLLAPÍTANI ANNAK A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYNEK IS  a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE :

a) annak a személynek, akinek egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és akinek  a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható –  a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 45 százaléka;

b)annak a személynek, akinek egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, és aki  tartós foglalkozási rehabilitációt igényel –  a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább az alapösszeg 45 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka;

c)  annak a személynek, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható –  a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább az alapösszeg 50 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka;

d)annak a személynek, akinek egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes – a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább az alapösszeg 55 százaléka és legfeljebb az alapösszeg 150 százaléka.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összegének megállapításánál az alapösszeget kell figyelembe venni. Ebben az esetben az ellátás  havi összege az alapösszeg 30%-tól az alapösszeg 55 %-áig terjedhet.

A jogszabály által maghatározott alapösszeg  2019. ÉVBEN 101.560 Ft.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST A NYUGDÍJEMELÉSRE VONATKOZÓ szabályok szerint, azzal megegyező arányban évente emelni kell.

A 2018. január elsejét megelőző időponttól megállapított, vagy folyósított rokkantsági ellátás, emelésének mértéke 2019. január 1-től 2,7 %.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség!

ROKKANTSÁGI  ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ  UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT az alábbiak szerint:

A) vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult az a 65. életévét be nem töltött rokkantsági ellátásban részesülő személy

a) aki 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,

b) 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.

B) A kedvezményt a jogosulttal megosztva veheti igénybe fentiekben felsoroltak házastársa/élettársa, amennyiben az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.

C) A fentiekben felsorolt személyek a helyi közlekedésben nyugdíjas bérlet igénybevételére is jogosultak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni :

  1. a lakcím szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál,
  2. Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalánál, melynek illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki  ( a továbbiakban járási hivatalok).

Az ellátás igénylésével kapcsolatos nyomtatványok a járási hivatalok honlapjáról letölthetők, illetve  személyesen átvehetők az igénybenyújtás helyszínén vagy a kormányablakokban.

Budapest Főváros és Pest megye esetében az alábbi honlapról:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/rehabilitacios-ellatasi-es-szakertoi-foosztaly

AZ ADATLAPHOZ MELLÉKELNI KELL az elbíráláshoz szükséges igazolásokat.

ROKKANTSÁGI PÉNZBELI ELLÁTÁST A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ SZERV  FOLYÓSÍTJA.

A rokkantsági ellátás

  • a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de
  • legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától

állapítható meg.

Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől –  a fentiek szerint – az ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, részére a rokkantsági ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

 

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST MEG KELL SZÜNTETNI, HA AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ:

  1. kérte – a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával,
  2. más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat – a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal,
  3. egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn
  4. keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát – a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával,
  5. foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  6. az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  7. a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

A  c) és e)–g) pontok szerinti esetben  az ellátást a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

e) pont szerinti esetben a jogalap nélkülinek minősülő ellátást vissza kell fizetni.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS AZ ELLÁTOTT HALÁLA ESETÉN A HALÁL BEKÖVETKEZÉSÉT KÖVETŐ HÓNAP ELSŐ NAPJÁTÓL MEGSZŰNIK. Ebben az esetben a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

Kérelmező lakcíme szerint illetékes  megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala,

Budapest Főváros és Pest megye területén Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala,

Kormányablak

KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI:

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között – kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek:

  1. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  2. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  3. akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a BIZTOSÍTÁSI hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik aZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ  szükséges biztosítási idő legalább felével,
  4. aki keresőtevékenységet nem végez és
  5. aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki aZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ  SZÜKSÉGES  BIZTOSÍTÁSI IDŐ  legalább 90 százalékával rendelkezik.

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a –megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem biztosítási idő miatti elutasításáról szóló –  döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege a komplex minősítésben foglaltaktól függően,  az alapösszeg (2019. évben 101 560 Ft. Ft) 45%, 50 %, és 55 %-ának a 65 %-áig  terjedhet.

FENTIEKBEN ISMERTETTEKEN TÚL A KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK AZ IRÁNYADÓAK.

A  MÉLTÁNYOSSÁGI JOGKÖRBEN KIADOTT DÖNTÉS ELLEN FELLEBBEZÉSNEK NINCS HELYE, A DÖNTÉS ELLEN INDÍTOTTZIGAZGATÁSI PERBEN KIZÁRÓLAG SEMMISSÉGRE LEHET HIVATKOZNI.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK:

HAVI ÁTLAGJÖVEDELEM: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;

ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁR: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2.) ROKKANTSÁGI JÁRADÉK

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. január 18., 10:47

A rokkantsági járadék az egészségkárosodott személyek  legalább 70 % mértékű egészségkárosodás esetén) részére folyósított nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás.

A járadék összege 2019.01.01-től 37.350 Ft/hó.

Nem akadálya a rokkantsági járadék megállapításának illetve folyósításának ha az igénylő fogyatékossági támogatásban részesül, vagy részére családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

A járadék megállapítása szolgálati idő megszerzéséhez nincs kötve.

A 83/1987. évi (XII.27) Minisztertanácsi rendelet, 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről

JOGOSULT RÁ a 18. életévét betöltött személy akinek 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70%-os mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül.

A rokkantsági járadékra jogosult személy egészségi állapotát a döntésben meghatározott időpontban felül kell vizsgálni.

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG,  illetőleg meg kell szüntetni az ellátásra való jogosultságát annak, aki térítés nélkül van intézményben elhelyezve.

NEM  AKADÁLYA A ROKKANTSÁGI JÁRADÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ILLETVE FOLYÓSÍTÁSÁNAK HA AZ IGÉNYLŐ fogyatékossági támogatásban részesül, vagy részére családi pótlékot folyósítanak, továbbá az sem, ha a kérelmező munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

A JÁRADÉK MEGÁLLAPÍTÁSA SZOLGÁLATI IDŐ MEGSZERZÉSÉHEZ NINCS KÖTVE.

A rokkantsági járadék az egészségkárosodott személyek ( legalább 70 % mértékű egészségkárosodás esetén) részére folyósított nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás.

A járadék összege 2019.01.01-től 37.350 Ft/hó.

A rokkantsági járadékban részesülő személy a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT az alábbiak szerint:

  • vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható – Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult
  • a helyi közlekedésben nyugdíjas bérlet igénybevételére jogosult.

A – GO – megjelölésű utalványokat a gondnok és gondnokolt személy – életkortól függetlenül – megosztva használhatja.

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ IGÉNYT az igénylő, vagy meghatalmazottja vagy törvényes képviselője nyújthatja be, illetve küldheti meg  – postai úton – a lakóhelye, tartózkodási helye  szerint illetékes fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervéhez.

 

A kérelem A FENTIEKEN TÚL:

  • a kormányablaknál is benyújtható
  • elektronikus úton is előterjeszthető – ügyfélkapu használatával,

 

A nyomtatványok beszerezhetők az igénybenyújtás helyén vagy letölthetők az alábbi honlapról:

https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/nyomtatvány/nyomtatványtár.html

Ha az igénylő egészségkárosodásának mértékét az orvos szakértői szerv hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv az egészségkárosodás mértékének szakkérdését is vizsgálja.

A rokkantsági járadékot a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.

A fellebbezést a Fővárosi Kormányhivatalnak  kell címezni (országos hatáskör) , de  azt – a  határozat kézhezvételét követő 15 napon belül –  a döntést hozó szervnél kell előterjeszteni.

  • Lakóhely, tartózkodási hely  szerint illetékes fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve
  • Kormányablak

 

A Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

unnamed

Érd, Bp., Tata, Kecskemét, Szeged és az ezekhez tartozó megyék, szívesen fogadnak megváltozott munkaképességű embereket tanácsadásra, első sorban munkatalálásban.

Ez a fő profilunk, közhasznú célunk a nyílt munkahelyre való foglalkoztatási rehabilitáció. Az ügyfeleknek a tanácsadás, munkába segítés ingyenes.

Más hátrányos helyzetű munkavállalóknak is tudunk segíteni (kertészeti munkák, raktározás, adatarchiválás, stb. területeken), az érdi központban csütörtökönként tartunk tájékoztatást erről előzetes kapcsolatfelvétel, bejelentkezés után.

http://www.napra-forgo.hu/