Egyéb kedvezmények2019-06-20T23:21:27+00:00

 

Súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli ellátásai

1.) AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2018. január. 18., 09:49

 

A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE AKADÁLYMENTES LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ VAGY VÁSÁRLÁSÁHOZ, VALAMINT AZ AKADÁLYMENTESÍTÉS TÖBBLETKÖLTSÉGEIRE VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NYÚJTHATÓ.

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: legfeljebb 300 000 Ft, és az alábbi esetekben igényelhető:

  1. AKADÁLYMENTES ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ,  LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, amennyiben a mozgáskorlátozott személy a) az építtető vagy a vásárló  b) az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó vagy élettárs;
  2. MEGLÉVŐ LAKÁSON, LAKÓÉPÜLETEN VÉGZETT AKADÁLYMENTESÍTÉSHEZ AMENNYIBEN A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY   a) a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs   b) önkormányzati lakás esetében határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 9-10. §-a

A TÁMOGATÁST A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY VAGY A VELE EGY HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ KÖZELIHOZZÁTARTOZÓ, VAGY AZ ÉLETTÁRS IGÉNYELHETI, HA a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve  az abban lévő lakást

  • egyáltalában nem, vagy
  • csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni,

és ezért ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.

 

HA A TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ A LAKÁSNAKLAKÓÉPÜLETNEK NEM TULAJDONOSA, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

UGYANAZON SZEMÉLYRE TEKINTETTEL akadálymentesítési támogatás ismételten a korábbi akadálymentesítési támogatás igénybevételéről szóló szerződés megkötésétől számított 10 év elteltével vehető igénybe.

UGYANAZON LAKÁSRA VAGY LAKÓÉPÜLETRE AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁS TÖBB ALKALOMMAL AKKORIGÉNYELHETŐ, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. a támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.

MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY RÉSZÉRE AKADÁLYMENTES LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ VAGY VÁSÁRLÁSÁHOZVALAMINT AZ AKADÁLYMENTESÍTÉS TÖBBLETKÖLTSÉGEIRE VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NYÚJTHATÓ.

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: legfeljebb 300 000 Ft, és az alábbi esetekben igényelhető:

  1. AKADÁLYMENTES ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ,  LAKÁS VÁSÁRLÁSÁHOZ, amennyiben a mozgáskorlátozott személy a) az építtető vagy a vásárló  b) az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó vagy élettárs;
  2. MEGLÉVŐ LAKÁSONLAKÓÉPÜLETEN VÉGZETT AKADÁLYMENTESÍTÉSHEZ AMENNYIBEN A MOZGÁSKORLÁTOZOTTSZEMÉLY   a) a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs   b) önkormányzati lakás esetében határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs.

A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET A HITELINTÉZETHEZ KELL BENYÚJTANI.
A KÉRELEMHEZ CSATOLNI KELL:

  1.  a mozgásszervi fogyatékosságról, illetve a súlyos mozgáskorlátozottságról szóló igazolást (részletesen lásd a Megjegyzés részben).
  2. az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést.

HA A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG IGAZOLÁSA CÉLJÁBÓL SZÜKSÉGES IRATOK NEM ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE,  a súlyos mozgáskorlátozottság előzetes vizsgálatát – a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok benyújtásával – a fővárosi / megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál lehet kezdeményezni. (Lásd a megjegyzés részben)

A járási hivatal a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi az első fokú rehabilitációs szakértői szervet a közlekedőképesség minősítése érdekében.

AZ AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG ELBÍRÁLÁSÁT A HITELINTÉZET VÉGZI, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) álláspontját, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.

A TÁMOGATÁST AZ ÁLLAM NEVÉBEN A KINCSTÁR NYÚJTJA A FOLYÓSÍTÓ HITELINTÉZET HAVI ELSZÁMOLÁSA ALAPJÁN.

A támogatott személy köteles a lakás akadálymentesítése esetén a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő TELJES KÖLTSÉG LEGALÁBB 70%-ÁRÓL SAJÁT NEVÉRE KIÁLLÍTOTT SZÁMLÁKAT BEMUTATNI.  A költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel.

HITELINTÉZET A KÉRELEM ELUTASÍTÁSA ESETÉN az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (a támogatásra való jogosultság szempontjából)

MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY 1.)  a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1.§ (5) bekezdésében  meghatározottak szerinti  mozgásszervi fogyatékos személy  2.)  a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §  a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozottnak minősülő személy;

MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOS SZEMÉLYNEK AZT KELL TEKINTENI,  AKIa) állapota miatt a helyváltoztatáshoz fentiek szerinti kormányrendelet 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, VAGY b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota illetve állapotrosszabbodása miatt nem képes, VAGY c) az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott mozgásszervi betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

LYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTNAK MINŐSÜLŐ SZEMÉLY AKI: a) 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,  b) aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz, c) a  közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.

KÖZLEKEDŐKÉPESSÉGÉBEN SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT AZ A SZEMÉLY, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti a) mozgásszervi részkárosodása, b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,  d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)–d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

AKADÁLYMENTESÍTÉS: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson;

ZELI HOZZÁTARTÓZÓ (a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint): a házastárs, az

egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

Hitelintézet

 

2.) SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. január 18., 11:00

 

 

A SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT, ILLETVE EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYE.
I. A SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁS AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT JÁRMŰVEK ILLETVE JÁRMŰNEK NEM MINŐSÜLŐ KEREKESSZÉK SZERZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ, A VÉTELÁR MEGTÉRÍTÉSÉHEZ NYÚJTOTT HOZZÁJÁRULÁS :
a)    a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet szerint új járműnek minősülő személygépkocsi VAGY
b)    súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi, VAGY
c)    súlyos mozgáskorlátozott személy esetén segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, VAGY
d)    súlyos mozgáskorlátozott személy esetén  járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék.

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE:
1.    új jármű esetén (a fenti felsorolás a) pontja) 1.000.000 Ft
2.    egyéb esetben (a fenti felsorolás b)-d) pontja): a vételár 60%-a, ( legfeljebb 600 000 Ft).
A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű és a járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén, vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

II. A SZEMÉLYGÉPKOCSI ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY VAGY A SZÁLLÍTÁSÁT VÉGZŐ SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ SZEMÉLYGÉPKOCSINAK
a)    a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy
b)    a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához
nyújtott hozzájárulás.

AZ ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE az átalakítás költsége, de legfeljebb 90 000 forint.

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELMET MINDEN ÉV MÁRCIUS 31-ÉIG ÉS SZEPTEMBER 30-ÁIG LEHET BENYÚJTANI.

102/2011. (VI.29) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTILLETVE EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYE.

I. A SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁS AZ ALÁBBIAKBAN FELSOROLT JÁRMŰVEK ILLETVE JÁRMŰNEK NEMMINŐSÜLŐ KEREKESSZÉK SZERZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ, A VÉTELÁR MEGTÉRÍTÉSÉHEZ NYÚJTOTT HOZZÁJÁRULÁS :

  1. a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet szerint új járműnek minősülő személygépkocsi VAGY
  2. súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy esetén speciális igényeinek megfelelő műszaki feltételekkel rendelkező, újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi, VAGY
  3. súlyos mozgáskorlátozott személy esetén segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, VAGY
  4. súlyos mozgáskorlátozott személy esetén  járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék.

 

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE:

  1. új jármű esetén (a fenti felsorolás a) pontja) 1.000.000 Ft
  2. egyéb esetben (a fenti felsorolás b)-d) pontja): a vételár 60%-a, (legfeljebb 600 000 Ft).

A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű és a járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén, vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

 

II. A SZEMÉLYGÉPKOCSI ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY VAGY A SZÁLLÍTÁSÁT VÉGZŐ SZEMÉLY TULAJDONÁBAN ÁLLÓ SZEMÉLYGÉPKOCSINAK

  1. a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval, vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához, vagy
  2. a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához

nyújtott hozzájárulás.

 

AZ ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS MÉRTÉKE az átalakítás költsége, de legfeljebb 90 000 forint.

 

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELMET MINDEN ÉV MÁRCIUS 31-ÉIG ÉS SZEPTEMBER 30-ÁIG LEHETBENYÚJTANI.

 

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYRE  1) a súlyos mozgáskorlátozott illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy JOGOSULT AZ ALÁBBIAK SZERINT.

A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY ABBAN AZ ESETBEN JOGOSULT A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYRE ( A SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSRA IS),  HA AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL:

  • a kérelem benyújtását megelőző HÉT ÉVEN BELÜL ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, ÉS
  • a keretszámra és az előnyben részesülésre tekintettel (lásd lejjebb) a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, ÉS
  • önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja – személygépkocsi vásárlás esetén, illetve önálló személygépkocsi használó – segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű esetén.

 

AZ EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLY ABBAN AZ ESETBEN JOGOSULT  A SZERZÉSI TÁMOGATÁSRA az –  ÚJ JÁRMŰNEK MINŐSÜLŐ SZEMÉLYGÉPKOCSIILLETVE ÚJNAK NEM MINŐSÜLŐ, DE LEGFELJEBB ÖT ÉVE FORGALOMBAHELYEZETT SZEMÉLYGÉPKOCSI ESETÉN –  HA AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL:

  • a kérelem benyújtását megelőző HÉT ÉVEN BELÜL ő maga vagy rá tekintettel más személy nem részesült szerzési támogatásban, ÉS
  • a keretszámra és az előnyben részesülésre tekintettel (lásd lejjebb) a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, ÉS
  • önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja.

 

LYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT AZ A SZEMÉLY, AKI:

  1. az 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül,
  2. az 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül ÉS halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
  3. az a személy, aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,
  4. a  közlekedőképességében súlyosan akadályozott akadályozott személy  (Lásd még a „megjegyzés” részben)

 

EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYNEK MINŐSÜL AZ A SZEMÉLY AKI:

  1. fogyatékossági támogatásra az 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés a)–d) vagy h) pontja alapján jogosult, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy az 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság,
  2. a 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet  1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel alapján jogosult, továbbá, aki  a fent említett rendelet 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

 

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL ELŐNYBEN KELL RÉSZESÍTENI AZT A SÚLYOSMOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYTAKI

  • kereső tevékenységet folytat vagy
  • tanulói, képzési jogviszonyban áll vagy
  • 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy
  • honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá.

 

Az egyéb jogszabályi feltételnek igen, de az előnyben részesülés feltételeinek nem megfelelő súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy csak abban az esetben részesíthető közlekedési kedvezményben ha valamennyi, az előnyben részesülés és egyéb jogszabályi feltételnek megfelelő kérelem alapján megállapították a jogosultságot és ez a keretszámot nem merítette ki.

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELMET minden év március 31-éig és szeptember 30-áig lehet benyújtani –   személyesen, vagy postai úton  – az igénylő állandó lakóhelye szerint, az  alábbi helyeken:

  1. a megye területére kiterjedő illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál (az a és b) pont szerinti kivételekkel),
  2. Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalánál,
  3. Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalánál.

 

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNY  IRÁNTI KÉRELMEK BESZEREZHETŐK az igénylés helyén, továbbá letölthetők a megyei kormányhivatalok honlapjáról.

A KÉRELEMBEN FEL KELL TÜNTETNI: a) hogy a kérelmező a szerzési vagy átalakítási támogatás melyik típusát igényli, b) szállítást végző személy esetén a szállítást végző személy természetes személyazonosító adatait.

SZERZÉSI ÉS AZ ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS EGYIDEJŰLEG IS IGÉNYELHETŐ. Az átalakítási támogatásban részesülés a szerzési támogatás igénylését nem zárja ki.

A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG ILLETVE AZ EGYÉB FOGYATÉKOSSÁG TÉNYÉT  AZ ALÁBB FELSOROLTAKKAL LEHETIGAZOLNI:

  1. a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény,
  2. 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás (Igazolás tartósan beteg és fogyatékos gyermekről)
  3. a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény, mely igazolja a közlekedőképességében súlyosan akadályozottság tényét; vagy
  4. a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL MÉG:

  1. A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT VAGY A SZÁLLÍTÁST VÉGZŐ SZEMÉLY lakcímkártyájának, valamint érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát
  2. AZ ELŐNYBEN RÉSZESÜLÉS  feltételeit igazoló dokumentumokat, mely lehet: a) a kereső tevékenység folytatását igazoló dokumentum vagy tanulói, képzési jogviszony fennállását igazoló dokumentum, VAGY  b) a kérelmező nyilatkozata a gyermek egyedülállóként nevelésének tényéről, VAGY  c) a rehabilitációs szakértői szervnek illetve jogelődjének a hadigondozásról szóló törvény szerinti hadieredetű fogyatkozás fennállását igazoló szakvéleménye;
  3. NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR esetében mellékelni kell még a tartózkodási engedély másolatát, vagy a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, és a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

AZ ÉVENTE KIADHATÓ TÁMOGATÁSOKNAK A MÉRTÉKÉT – A KERETSZÁMOT – a költségvetési törvény keretei között  a szociál – és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével egyetértésben határozza meg.

AZ ÁLLANDÓ LAKÓHELY SZERINT  ILLETÉKES  HIVATAL AZ ALÁBBIAK SZERINT DÖNT A KÉRELMEKRŐL (az általa létrehozott bizottság véleményének kikérésével és a keretszámnak a figyelembevételével).

  1. a tárgyév március 31-éig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév június 15-éig,
  2. a tárgyév szeptember 30-áig benyújtott kérelmek esetén a tárgyév december 15-éig.

 

I.) a.) ÚJ, ILLETVE LEGFELJEBB ÖT ÉVE FORGALOMBA HELYEZETT SZEMÉLYGÉPKOCSI VÁSÁRLÁSA ESETÉN A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA a  súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel  megkötött – adásvételi szerződés keretében történik (a 102/2011. (VI.29) Korm. rendelet 9.§ (1)-(2) bekezdésében meghatározottak szerint).

  • A adásvételi szerződést a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel kell megkötni, az utalványt pedig a súlyos mozgáskorlátozott személy nevére kell kiállítani.
  • Ha az adásvételi szerződés a határozat véglegessé válásától számított NÉGY HÓNAPON BELÜL nem jön létre, a szerzési támogatás nem folyósítható. Ebben az esetben a hivatal a felszabadult szerzési támogatásnak megfelelő összegben új jogosultat jelöl ki.
  • A személygépkocsi a támogatást megállapító határozat véglegessé válását követően vásárolható meg. A határozat véglegessé válása előtti megvásárlás esetén a szerzési támogatás nem folyósítható.
  • A szerzési támogatással érintett személygépkocsi az adásvételi szerződés megkötésének napjától számított HÁROM ÉVENBELÜL nem idegeníthető el.

 

b.) EGYÉB ESETBEN (segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, vagy gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén) A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA

  • a hivatal által – a súlyos mozgáskorlátozott  személy nevére  kiállított – utalvány vételárba történő beszámításával.
  • A jármű illetve a kerekesszék csak az utalvány kiállítását követően vásárolható meg.
  • Az utalvány kiállítása előtti megvásárlás a közlekedési kedvezmény nem folyósítható.
  • Az utalvány a kiállításától számított HAT HÓNAPIG használható fel. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány esetében új jogosultat jelöl ki.

 

II.) Az ÁTALAKÍTÁSI  TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA  a hivatal által kiállított utalvány átalakítási költségbe történő beszámításával történik.

AZ UTALVÁNNYAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK:

  • Az utalvány a súlyos mozgáskorlátozott személy nevére kerül kiállításra, a jogosultságot megállapító határozatának véglegessé válását követő tizenöt napon belül.
  • Az utalvány a kiállításától számított HAT HÓNAPIG használható fel. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány esetében új jogosultat jelöl ki.

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNY JOGALAP NÉLKÜLI ÉS ROSSZHISZEMŰ IGÉNYBEVÉTELE ESETÉN A JOGALAP NÉLKÜLI ÉS ROSSZHISZEMŰ IGÉNYBE VEVŐ KÖTELES AZT A KAMATTAL MEGEMELT ÖSSZEGBEN VISSZAFIZETNI.

Állandó lakóhely szerint illetékes a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala

Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala

Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK:

KÉPZÉSI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ SZEMÉLY: a) a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek, b) a bölcsőde gondozottja, c) a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója, d) a felsőoktatási intézmény hallgatója, e) az a kiskorú gyermek, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója – feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja –, f) az a kiskorú gyermek, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges, g) az átképzésben részesülő álláskereső;

EGYEDÜLÁLLÓ – aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van azzal, hogy házastársak csak akkor tekinthetők külön élőnek, ha lakcímük különböző;

ÖNÁLLÓ SZEMÉLYGÉPKOCSI HASZNÁLÓ a) az a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy, aki gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, b) aki három,- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, c) aki gépjárművezetői alkalmasságának az átalakítás előírása mellett történő megállapításáról szóló irattal rendelkezik, amennyiben nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet, vagy szabálysértési határozat hatálya alatt;

SZÁLLÍTÁST VÉGZŐ SZEMÉLY: a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállaló, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkező a) vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülő, házastárs, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettárs, b) a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, vagy testvér, c) a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy személygépkocsival történő szállítását a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti önkéntes jogviszonyban végző személy, –  amennyiben nem állnak a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS ESETÉBEN A SZÁLLÍTÁST VÉGZŐ SZEMÉLY: az a) illetve b) pontban felsorolt személyek. KÖZLEKEDŐKÉPESSÉGÉBEN SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT AZ A SZEMÉLY, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti a) mozgásszervi részkárosodása, b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,  d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)–d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. január 10., 15:46

 

A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a  KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

AZ IGAZOLVÁNY NEM ADHATÓ ÁT HASZNÁLATRA AZ ARRA JOGOSULATLAN SZEMÉLYNEK.

A JOGOSULTAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰ VEZETŐJE az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYA:

  1. A KIÁLLÍTÁS NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 3 ÉV. – A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra meghosszabbítható.
  2. AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYA MEGEGYEZIK AZ ELLÁTÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLY  1.SZÁMÚ MELLÉKLETE SZERINTI IRAT HATÁLYÁVAL, ha az a  következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg .
  3. A KIÁLLÍTÁS NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 5 ÉV, ha fentiekben említett, a  kérelemhez mellékelt irat szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. Ebben az esetben az 5 éves időtartam leteltével – igazolás nélkül –  cserével,  további 5 éves időtartamra ismételten ki kell állítani az igazolványt.

HASZNÁLATKOR AZ IGAZOLVÁNYT a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából  látható legyen.

218/2003. (XII.11) Kormányrendelet a mozgásban korlátozott személy parkolási igazolványáról, 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 51/A §-a.

AZ A SZEMÉLY JOGOSULT PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYRA:

  1. AKI KÖZLEKEDŐKÉPESSÉGÉBEN SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet  2. §  a) pont ac) alpontja értelmében ;
  2. AKI LÁTÁSI FOGYATÉKOSNAK, ÉRTELMI FOGYATÉKOSNAKAUTISTÁNAK illetve MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSNAKMINŐSÜL – a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1), (3), (4), (5)  bekezdésének értelmében;
  3. AKIT VAKNAK MINŐSÍTETTEK – a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján -2001. július 1-jét megelőzően;
  4. AKI a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSMrendelet 1. számú melléklete szerint VAKNAK VAGY GYENGÉNLÁTÓNAK (K betűjel, 1 számjel), MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSNAK („L” betűjel), ÉRTELMI FOGYATÉKOSNAK („M” betűjel) vagy AUTISTÁNAK (N betűjel) MINŐSÜL.

aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSMrendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak (K betűjel, 1 számjel), mozgásszervi fogyatékosnak („L” betűjel), értelmi fogyatékosnak („M” betűjel) vagy autistának (N betűjel) minősül.

FENTIEKBEN MEGHATÁROZOTT SZEMÉLYEKEN KÍVÜL INTÉZMÉNYI IGAZOLVÁNYRA JOGOSULTAK  a 218/2003. (XII.11) kormányrendelet 2/A.§-ában felsorolt, működési engedéllyel rendelkező intézmények az általuk üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek számának megfelelő számban.

AZ INTÉZMÉNYI IGAZOLVÁNY KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEKRE KIZÁRÓLAG AKKOR JOGOSÍT, ha a járművet mozgásában korlátozott személy szállítása érdekében használják.

 

AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYA:

  1. A KIÁLLÍTÁS NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 3 ÉV. – A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra meghosszabbítható.
  2. AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYA MEGEGYEZIK AZ ELLÁTÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLY  1.SZ. MELLÉKLETE SZERINTI IRATHATÁLYÁVAL, ha az a  következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg .

A KIÁLLÍTÁS NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 5 ÉV, ha fentiekben említett, a  kérelemhez mellékelt irat szerint a mozgásában korlátozott személy állapota végleges. ( Ebben az esetben az 5 éves időtartam leteltével – igazolás nélkül –  cserével további 5 éves időtartamra ismételten ki kell állítani az igazolványt.)

MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA olyan közokirat és biztonsági okmány, amely a KRESZ51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

ÉRVÉNYTELEN AZ IGAZOLVÁNY, HA

  1. a jogosult meghalt, az intézmény megszűnt, az intézmény működési engedélyét visszavonták;
  2.  időbeli hatálya lejárt;
  3. a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;
  4. meghamisították;
  5. a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte;
  6. a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.

AZ IGAZOLVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK:

  • HASZNÁLATKOR AZ IGAZOLVÁNYT a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
  • AZ IGAZOLVÁNY NEM ADHATÓ ÁT HASZNÁLATRA az arra jogosulatlan személynek.
  • JOGOSULTAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰ VEZETŐJE az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.
  • AMENNYIBEN A JOGOSULT MAGA ÉL VISSZA AZ IGAZOLVÁNY BIZTOSÍTOTTA KEDVEZMÉNYEKKEL, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.
  • AZ IGAZOLVÁNYT A JOGOSULT KÖTELES SÉRTETLENÜL MEGŐRIZNI.
  • Az érvénytelenné vált, illetve a megrongálódott vagy egyéb okból cserére szoruló igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak.
  • AMENNYIBEN AZ IGAZOLVÁNY A JOGOSULT SZEMÉLYÉRE ÉS JOGOSULTSÁGÁRA VONATKOZÓ ADATOKMEGÁLLAPÍTÁSÁRA ALKALMATLANNÁ VÁLT (megrongálódott, olvashatatlan, az arcképmás alapján a jogosult nem azonosítható, a feltüntetett adatokban változás következett be ) az igazolvány cseréjét kell kérelmezni.

TALÁLT IGAZOLVÁNYT LE KELL ADNI. ( Bármely jegyzőnél, vagy kormányablaknál  leadható.)

A  Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) határozata alapján a 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet 4. számú mellékletében felsorolt ITF államok hatóságai által a mozgásában korlátozott személy részére kiállított parkoló kártya az e rendeletben meghatározott parkolási igazolvánnyal azonos kedvezményekre jogosít.

AZ IGAZOLVÁNY KIADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS KÉRELEMRE INDUL. Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó  jár el.

Az igazolvány kiadására irányuló kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjeszthető, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK:

  • A kérelemnek a 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
  • A kérelem benyújtásakor igazolni kell a jogosultságot (Lásd a „Jogosultság feltételei” részben).
  • Amennyiben az  eljárás lefolytatásához szükséges  szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,  a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. Ebben az esetben a járási hivatal a  közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja.
  • Ha az ügyfél nem személyesen vagy nem az igazolvány kiállítására jogosult  hatóságnál nyújtja be kérelmét, a kérelemhez  mellékelni kell  a kérelmező képmásaként egy darab igazolványképet.
  • Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít ( ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta)
  • Az ügyfélnek a kérelmet saját kezűleg kell aláírnia, akkor is,  ha helyette meghatalmazottja jár el.
  • Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – a járási hivatal „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.

 

Az igazolvány meghosszabbítására, cseréjére, pótlására irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani.

Az igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje 20 nap.

Tartósan beteg gyermek, Súlyosan fogyatékos gyermek, Súlyos mozgáskorlátozott gyermek, Vak személy, Súlyosan fogyatékos személy, Súlyos mozgáskorlátozott személy, Autista gyermek, Autista személy, Működési engedéllyel rendelkező intézmény

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal, Kormányablak

MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYÁNAK IGÉNYLÉSÉHEZ ELFOGADHATÓ IRATOK (a 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerint) :

  1. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos, a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény.
  2. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás.
  3. A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap.
  4. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSMrendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás.

 

 

JOGSZABÁLYOK

  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról
  • 1990. évi CXIII. törvény az illetékekről
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról
  • 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról
  • 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
  • 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet a biztonsági okmányok védelmének rendjéről
  • 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről
  • 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról
  • 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról
  • 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ)
  • 29/2004. (VI. 16.) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól
  • 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról

A jogszabályok megtalálhatók a www.magyarorszag.hu honlapon a jogszabálykeresőben.