Nem csak a testünk, hanem a lelkünk is örül, ha rendszeresen eddzük. A memóriaedzés nemcsak pozitívan hat az agyunkra, de még szórakozást is jelent. De hogyan működik a memóriaedzés, és hogyan tudjuk gyakorolni? Sok ember azt gondolja, hogy a legjobban keresztrejtvényekkel és sudokukkal tudja memóriáját fejleszteni, pedig sporttal és mozgással is edzhetjük agyunkat. Hogy hogyan is kell ezt csinálni, a következőkben áruljuk el.
Memóriaedzés
Önnel is újra és újra előfordul, hogy „elő kellene keresnie egy információt az emlékezetéből, de sehol sem találja”? Tudja, hogy hallott már róla, de mint egy rendetlen szobában, nem tudja megtalálni a keresett információt? A szemei egy kereső pillantással elsiklanak a szupermarketben a polcok felett, tudván, hogy itt még volt valami, amit venni akart? Ha Önnek efféle dolgok naponta gondot okoznak, nem kell feltétlenül azt jelentenie, hogy súlyos agybetegsége van: Talán csak a helyes gondoskodás és gyakorlatok a memóriájával hiányoznak.
A helyes gondoskodás az idegekről a fejünkben ugyanolyan fontos, mint egy kevés gyakorlat az információk „beprogramozásáról”. „Az agy-tulajdonostól az agy-felhasználóig” címet adta könyvének az aggyal kapcsolatos kutatások intézetének vezetője, Vera F. Birkenbihl. Ebben „használati utasításokat” ad az emberi agyhoz.
Input-Output
Az agyunk nem jegyez meg mindent, a rövidtávú memória és a hosszútávú memória közötti úton sok információ kiesik. Ez azért van, mert az agyunknak nem minden információra van szüksége örökké, vannak dolgok, amik csak ideiglenesen kellenek, utána „el lehet felejteni”.
Hogy működnek a „szürke cellák”?
Rossz emlékezetképességre panaszkodik? Ha az agya tudna beszélni, valószínűleg ő arra panaszkodna, hogy hibásan adja meg neki az információkat. „Kezelési hiba” lenne a hibajelentés, ami legtöbbször az adatok beprogramozásánál a „Neck Top”-ban jelenne meg.
És ezzel a központi problémájuknál vagyunk azoknak az embereknek, akik rossz emlékezetre panaszkodnak: az információknak nem az „előhívásával”, hanem a”bevitelével” van a baj. Mert az információk bevitelének minősége határozza meg az előhívás könnyedségét. És az adatbevitel minőségének fejlesztéséhez és javításához nagyon sok könyv ad tippeket.
Egy kis tesztelés
Nézze meg ezt a 10 szót, és egy percen keresztül próbálja meg memorizálni. Most 5-10 percig folytassa, amit eddig csinált. Ezt követően próbálja meg leírni a szavakat.
- lemezmeghajtó
- toboz
- ajtótok
- pudding
- polaroidfotó
- ragasztó
- névtábla
- másodpercmutató
- asztalláb
- kaparófa
Na, sikerült? Kétségtelen, mert volt motiváció, és minden igyekezetet bele adott. De ez a mindennapokban nem így van. És vajon mit csinál egy „emlékezetművész” másképp ezzel a listával, hogy sokkal jobban (gyorsabban, könnyebben) meg tudja jegyezni? A célhoz többféle út is vezethet.
Például, mialatt a szavakat olvassa, kitalálhat hozzá egy történetet, amit könnyebb megjegyezni, mint csak a szavakat, amikhez nem tudunk semmit kapcsolni. De ha ezt túl megerőltetőnek találja, akkor próbálja meg elképzelni, ahogy a felsorolt tárgyak tönkremennek. A legjobb, ha elképzeli az első tönkremenését a listáról, majd pedig a következőt azzal töri össze.
A kreativitás nem ismer határokat
Hagyja a fantáziáját kibontakozni. Ki szeretné még egyszer próbálni egy lista megtanulását, de ezúttal egy másik módszerrel?
- körömlakk
- kávéscsésze
- laposképernyő
- ablak
- dugóhúzó
- sajtreszelő
- kartondoboz
- golyóstoll
- üvegszem
- telefonkagyló
A „memória-művészet” alapelve –ami nem más, mint a korrekt agy „használat”- abban rejlik, hogy az odafigyelés mellett a „tanuló” egy kicsit összezavarodott. Ha olyan listáról van szó, mint a fenti, fontos, hogy az egymás alatt lévő szavakat valahogyan összekapcsoljuk, mert így az egyik tárgy rávezet a másikra, és könnyebben meg tudjuk majd jegyezni őket.
És az is nagyon fontos, hogy az általában jól kiművelt bal agyféltekénk mellett, – ami a logikai és nyelvi gondolkodásért felelős – a többnyire visszamaradt jobb féltekét is használjuk –ami az illatokért, képekért és a fantáziáért felel-.
Ezáltal tudjuk majd az absztrakt fogalmakat is könnyedén megjegyezni. Emlékszik még az első listában említett tobozra? Csak magára a szóra koncentrált, vagy el is képzelte? Érezte, ahogy a kezében tartja? Megjegyezte a gyantás illatot? Hallotta az erdő zaját? Eszébe jutottak a gyerekkori tobozgyűjtések? Akkor ezt a szót talán nem fogja olyan könnyen elfelejteni.
Számok és absztrakt fogalmak
Mindez egyszerű, egészen addig, amíg konkrét tárgyakat kell megjegyezni. De mindjárt nehezebb, amikor absztrakt dolgokat, mint például az igazságosság szót kell megmagyaráznunk. És az absztrakt fogalmak élén pedig a számok állnak. A legtöbb embernek ezeket a legnehezebb megjegyezni.
De természetesen ez estben is segítségünkre lehet, ha használjuk a fantáziánkat: minden számhoz kössünk valamit, és rögtön könnyebben meg tudjuk jegyezni a nehezen megemészthető számsort. A képek, amiket a számokhoz rendeltünk, valószínűleg közel állnak hozzánk, így egyszerű lesz megjegyezni őket: például a 6-hoz köthetünk egy kockát, a 8-hoz egy homokórát, a 11-hez pedig egy focicsapatot.
Képzelje el a számsorokat képek, vagy tárgyak formájában, így megint tud egy történetet, vagy valami hasonlót kigondolni. A „memóriaművészek” ezzel a módszerrel még a nagy számokat is különösebb megerőltetés nélkül kívülről meg tudják tanulni.
Hogyha most egy kicsit kedvet kapott a „tanulás tanulásához” akkor a saját kreativitásának vagy a mi tippjeink segítségével fejlesztheti memóriáját. És ezeket a gyakorlatokat bárhol, bármikor megcsinálhatja: a munkahelyén, ebédszünetben, vagy akár a metrón is.
Fordította: Pintér Anita
