Strokeinfó Alapítvány

Mozgáskorlátozott igazolvány, kedvezmények – Stroke-infó

 

Súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli ellátásai

1.) AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2021. április 23., 06:36

 

Akadálymentesítési támogatás igényelhető legfeljebb 300 000 Ft összegben
1. AKADÁLYMENTES ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ, VÁSÁRLÁSÁHOZ, feltéve hogy
a) az építtető vagy a vásárló  mozgáskorlátozott személyb) az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó vagy élettárs mozgáskorlátozott személy;
2. MEGLÉVŐ LAKÁSON, LAKÓÉPÜLETEN VÉGZETT AKADÁLYMENTESÍTÉSHEZ amennyiben a mozgáskorlátozott személy  a) a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs   b) önkormányzati lakás esetében határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs.
A támogatás mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott személy által vagy rá tekintettel vehető igénybe.

A támogatás igénybevételének lehetőségét kizárja, ha az érintett ingatlan nem felel meg a méltányolható lakásigény követelményének, vagy meghaladja a tulajdonban, állandó használatban lévő lakásingatlanok számára megszabott korlátot (ld. kormányrendelet 2. § (2) bekezd. és 3. §).
Ha a támogatást igénylő személy a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, a tulajdonos hozzájárulását az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez igazolni szükséges.
Ugyanazon személyre tekintettel ismételten a támogatás 10 év elteltével vehető igénybe.
Ugyanazon lakásra, lakóépületre  támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábban támogatott akadálymentesítés másik mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát szolgálta.

Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) álláspontját.

Igénybenyújtás
A támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani, a kérelem nyomtatvány is itt szerezhető be.
A kérelemhez csatolni kell:
๐ a mozgásszervi fogyatékosságról, illetve a súlyos mozgáskorlátozottságról szóló igazolást, ennek hiányában a meglévő orvosi dokumentációt (részletesen a Megjegyzés részben),
๐ az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést
๐ magánokiratba foglalt tulajdonosi hozzájárulást az akadálymentesítés elvégzéséhez.

A támogatás folyósítása
A támogatást az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja és a hitelintézet folyósítja. havi elszámolása alapján.
Lakás, lakóépület akadálymentesítése esetén a támogatásban részesült személy köteles a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról nevére kiállított számlákat bemutatni. A költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel.

Jogorvoslat
A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével.
Ha a hitelintézet a támogatás iránti kérelmet elutasítja, az igénylő a támogatással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivataltól, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalától kérheti, állapítsa meg. hogy megfelel a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek.
A kormányhivatal döntése ellen a Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni.

Megjegyzés
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK a támogatásra való jogosultság szempontjából

AKADÁLYMENTESÍTÉS: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY 1.)  a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1.§ (5) bekezdésében  meghatározottak szerinti  mozgásszervi fogyatékos személy,   2.)  a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §  a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozottnak minősülő személy;

MOZGÁSÁBAN FOGYATÉKOSNAK AZT A SZEMÉLYT KELL TEKINTENI, aki
a) állapota miatt a helyváltoztatáshoz a  141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
c)  a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTNAK MINŐSÜLŐ SZEMÉLY AKI:
a) 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
b) aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,
c) a  közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.

KÖZLEKEDŐKÉPESSÉGÉBEN SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT AZ A SZEMÉLY, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti a) mozgásszervi részkárosodása, b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,  d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)–d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

KÖZELI HOZZÁTARTÓZÓ: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

2.) SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2021. április 22., 12:16

 

 

A közlekedési kedvezmény a SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT és az EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK esélyegyenlőségének javítását célzó támogatás, melynek két típusa van:
•      SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI támogatás a vásárláshoz, valamint
•      SZEMÉLYGÉPKOCSI ÁTALAKÍTÁSI támogatás a speciális igényeknek megfelelő átalakításhoz.

A személygépkocsi SZERZÉSI TÁMOGATÁS mértéke
>      új személygépkocsi vásárlása esetén 1 millió forint,
>      használt személygépkocsi vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő közlekedési eszköz vagy kerekesszék vásárlása esetén a vételár 60 százaléka, de legfeljebb 600 000 forint.

A személygépkocsi ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS mértéke
>      az átalakítás költsége, legfeljebb azonban 90 000 forint.

A szerzési és az átalakítási támogatás egyidejűleg, együttesen is igényelhető.

A SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁS az alábbi járművek, közlekedési eszközök szerzésére használható fel:
•      új járműnek minősülő személygépkocsi,
•      újnak nem minősülő, de legfeljebb öt éve forgalomba helyezett személygépkocsi,
•      segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű, kivéve a quad,
•      járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék.

A segédmotoros kerékpárnak minősülő, három vagy négykerekű jármű és a járműnek nem minősülő gépi meghajtású kerekesszék vásárlása esetén vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül, a 60 százalékos mértékű szerzési támogatás ennek alapján számítandó.

A szerzési támogatással vásárolt személygépkocsi kizárólag a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő személy érdekében használható.

A személygépkocsi az adásvételi szerződés keltétől számított 3 éven belül nem idegeníthető el.

A SZEMÉLYGÉPKOCSI ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁS az alábbi átalakításokhoz használható fel:
•      a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt automata sebességváltóval vagy más segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához vagy
•      a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítását lehetővé tevő átalakításához, vagy a biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához.

A súlyos mozgáskorlátozott személy a szerzési és átalakítási támogatásra egyaránt jogosult, a két támogatást akár együttesen is igénybe veheti. Az egyéb fogyatékossággal élő személy csak személygépkocsi szerzéshez vehet igénybe támogatást, egyéb közlekedési eszköz vásárlásához. személygépkocsi átalakításhoz támogatásra nem jogosult.

A kérelmező minden esetben a súlyos mozgáskorlátozott vagy az egyéb fogyatékossággal élő személy, a támogatást jogosultként ő kapja.
A támogatással szerzett közlekedési eszköznek a súlyos mozgáskorlátozott vagy az egyéb fogyatékossággal élő személy lesz a tulajdonosa. Kivétel: az átalakítási támogatással érintett személygépkocsi a jogosult személyt szállító személy tulajdonában is állhat, feltéve, hogy a szállító személy a jogosult hozzátartozója.

A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁG ILLETVE AZ EGYÉB FOGYATÉKOSSÁG TÉNYE az eljárásban AZ ALÁBBI  IRATOKKAL IGAZOLHATÓ:
‒ a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat, vagy a megállapítás alapjául szolgáló hatályos szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy
‒ az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. mellékletében meghatározott, hatályos igazolás (Igazolás tartósan beteg és fogyatékos gyermekről), vagy
‒ a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődje által a közlekedőképesség minősítéséről kiadott, hatályos szakvélemény, mely igazolja a közlekedőképességben súlyosan akadályozottság tényét; vagy
‒ a vakok személyi járadékának megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a vakok személyi járadékát kérelmező csökkentlátó nyilvántartó lap.

Amennyiben a kérelmező nem nyújt be igazolásra alkalmas iratot, és az adatok a hivatal nyilvántartásában sem szerepelnek és nem is beszerezhetőek, a rehabilitációs szakértői szerv a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció és egyéb iratok figyelembevételével vizsgálja a közlekedőképesség szakkérdését. A szakvélemény tartalmazza a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának fennállását vagy fenn nem állását és a felülvizsgálat időpontját.

TOVÁBBI FELTÉTELEK:
‒ a kérelem benyújtását megelőző HÉT ÉVEN BELÜL sem ő maga, sem reá tekintettel más személy nem részesült a kérelem szerinti közlekedési kedvezményben, ÉS
‒ a keretszámra és az előnyben részesítési előírásokra figyelemmel a közlekedési kedvezmény számára megállapítható, ÉS
‒ önálló személygépkocsi használó vagy szállítást végző személy szállítja.
A hétéves határidőt a támogatást megállapító határozat véglegessé válásának napjától kell számítani.

Az ELŐNYBEN RÉSZESÍTÉSI ELŐÍRÁSOK azért szükségesek, mert a támogatás forrását képező összeg korlátozott. Az évente kiadható támogatások mértékét – a keretszámot – a költségvetési törvény keretei között  a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ) egyetértésben határozza meg.
A közlekedési kedvezmény megállapításánál ELŐNYBEN KELL RÉSZESÍTENI azt a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személyt, aki
‒ kereső tevékenységet folytat, vagy
‒ tanulói, képzési jogviszonyban áll. vagy
‒ 14 éven aluli gyermeket egyedülállóként nevel, vagy
‒ honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá.

Ha a kérelmező az előnyben részesítési feltételeknek nem felel meg, de az egyéb feltételeknek igen, abban az esetben részesíthető támogatásban, ha az előnyben részesített kérelmezők a keretszámot nem merítették ki.
A hivatal a közlekedési kedvezményben nem részesített kérelmezők között sorrendet állít fel, és ha valamelyik „megítélt” támogatásra az előírt felhasználási határidő lejár, vagy a jogosult a megállapított támogatásról lemond, az új jogosultakat ennek a sorrendnek megfelelően jelöli ki.

A támogatás jogalap nélküli és rosszhiszemű igénybevétele esetén az igénylő köteles a támogatást kamattal megemelt összegben visszafizetni. További következmény, hogy sem ő, sem rá tekintettel más személy hét évig nem részesíthető közlekedési kedvezményben.

Igénybenyújtás

A KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELMET MINDEN ÉVBEN MÁRCIUS 31-ÉIG ÉS SZEPTEMBER 30-ÁIG LEHET BENYÚJTANI. A  március 31-éig benyújtott kérelmeket június 15-éig, a szeptember 30-áig benyújtott kérelmeket december 15-éig bírálják el.
A támogatás erre a célra rendszeresített nyomtatványon igényelhető.
A nyomtatvány beszerezhető az igénylés helyén és letölthető a megyei kormányhivatalok honlapjáról ezen a linken:
https://www.kormanyhivatal.hu/download/4/06/20000/kerelem.pdf

A kérelem elbírálására az igénylő lakóhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatalnak van hatásköre. A kérelmet benyújtható személyesen a kormányhivatalnál vagy kormányablaknál, továbbá postai úton a kormányhivatalnak címezve.

A támogatás folyósítása

a.) SZEMÉLYGÉPKOCSI VÁSÁRLÁSA ESETÉN A TÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSA
a jogosulttal (súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személlyel) megkötött adásvételi szerződés keretében valósul meg.
A személygépkocsi megvásárlására a támogatást megállapító határozat véglegessé válását követően kerülhet sor, a szerződést – közreműködő szervezetként kijelölt autókereskedővel – négy hónapon belül meg kell kötni.
Az esetleges kölcsönfelvétel szintén a közreműködő szervezet révén valósul meg.
A cég honlapja: http://lehetosegauto.hu

Használt személygépkocsi beszerzése más, adószámmal rendelkező kereskedőnél is történhet.

b.) EGYÉB ESETBEN, vagyis az egyéb közlekedési eszköz vásárlásához vagy átalakításhoz kapott támogatás esetén a hivatal a jogosult (súlyos mozgáskorlátozott) személy nevére utalványt állít ki, melynek összegét a vételárba vagy az átalakítás költségébe beszámítják. Az utalvány a kiállítástól számított  hat hónapig használható fel.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK:

SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT az a személy, aki:
•      a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontja lapján MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSNAK MINŐSÜL, VAGY f) pontja alapján HALMOZOTTAN FOGYATÉKOSNAK MINŐSÜL ÉS HALMOZOTT FOGYATÉKOSSÁGAI KÖZÜL LEGALÁBB AZ EGYIK MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSSÁG,
•      AKI A 18. ÉLETÉVÉT NEM TÖLTÖTTE BE, és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében meghatározott, az „l” betűjel szerinti MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSSÁGBAN SZENVED, vagy a „p” betűjel szerinti TÖBBSZÖRÖS ÉS ÖSSZETETT  ETEGSÉGBEN SZENVED ÉS a többszörös és összetett betegségei közül LEGALÁBB AZ EGYIK MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSSÁGOT OKOZ.

KÖZLEKEDŐKÉPESSÉGÉBEN SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT az a személy, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti
a) mozgásszervi részkárosodása,
b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása,
c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,
d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy
e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)–d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

EGYÉB FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYNEK MINŐSÜL az a személy, aki:
a) fogyatékossági támogatásra a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés a)–d) vagy h) pontja alapján jogosult, , VAGY a 23. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül, kivéve, ha egyik fogyatékossága mozgásszervi fogyatékosság, VAGY vakok személyi járadékában részesül
b) 18. életévét nem töltötte be, és magasabb összegű családi pótlékra a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel alapján, vagy az „N” betűjel alapján jogosult, továbbá, aki az Mr. 1. mellékletében meghatározott, a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved, és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik az Mr. 1. mellékletében meghatározottak szerint a „K” vagy az „M” betűjel szerinti, vagy az „N” betűjel szerinti betegség, illetve fogyatékosság.

KÉPZÉSI JOGVISZONYBAN ÁLLÓ SZEMÉLY:
‒ a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek,
‒ a bölcsőde gondozottja,
‒ a köznevelési intézmény neveltje vagy tanulója,
‒ a szakképző intézmény tanulója vagy képzésben részt vevő személye,
‒ a felsőoktatási intézmény hallgatója,
‒ az a kiskorú gyermek, aki személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény gondozás, nevelés, oktatás céljából történő rendszeres látogatója – feltéve, hogy gondozása, nevelése, oktatása a hat hónapot előreláthatólag meghaladja,
‒ az a kiskorú gyermek, akinek egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása havonta legalább két alkalommal szükséges,
‒ az átképzésben részesülő álláskereső.

ÖNÁLLÓ SZEMÉLYGÉPKOCSI HASZNÁLÓ (amennyiben nem áll járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet, vagy szabálysértési határozat hatálya alatt):   a) az a súlyos mozgáskorlátozott, illetve egyéb fogyatékossággal élő személy, aki gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik,  b) aki három- vagy négykerekű segédmotoros kerékpár vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik,  c) aki gépjárművezetői alkalmasságának az átalakítás előírása mellett történő megállapításáról szóló irattal rendelkezik,

SZÁLLÍTÁST VÉGZŐ SZEMÉLY: aki a súlyos mozgáskorlátozott, illetve az egyéb fogyatékossággal élő (jogosult) személy személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, gépkocsi vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, ÉS a jogosultnak
> vér szerinti, örökbefogadó- és nevelőszülője, házastársa, élettársi nyilvántartásba bejegyzett élettársa, vagy
> a jogosulttal legalább egy éve közös háztartásban élő vér szerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke vagy testvére, vagy
> a jogosult személy személygépkocsival történő szállítását – a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerint – önkéntes jogviszonyban végző személy,
feltéve, hogy nem áll a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt.

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. február 7., 12:56

 

 

 

A MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA olyan biztonsági okmány, amely a  KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYRA AZ A SZEMÉLY JOGOSULT  (részletesen lásd a Jogosultság feltételei részben)

  1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott,
  2. akit értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak , vaknak vagy gyengénlátónak, illetve autistának minősítettek.

 

A JOGOSULTAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰ VEZETŐJE az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet.

AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

  1. AZ IGAZOLVÁNY  – a 2), (3) pontban ismertetett kivételekkel- A  KIÁLLÍTÁS NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 3 ÉVIG HATÁLYOS – A jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra meghosszabbítható.
  2. AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYA MEGEGYEZIK  a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának igényléséhez elfogadható irat hatályával (lásd az  ellátást szabályozó jogszabály  1.számú melléklete),  ha az a  következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg .
  3. AZ LEJÁRATI HATÁRIDŐ NÉLKÜL kell kiállítani az igazolványt az ügyfél részére, amennyiben az ellátást szabályozó jogszabály  1. számú melléklete szerinti  irat alapján a mozgásában korlátozott személy állapota végleges.

HASZNÁLATKOR AZ IGAZOLVÁNYT a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött ÚGY KELL ELHELYEZNI, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából  látható legyen.

A  MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLYEKEN KÍVÜL PARKOLÁSI  IGAZOLVÁNYRA A  MŰKÖDÉSI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ  INTÉZMÉNYEK IS JOGOSULTAK A JOGSZABÁLY FELTÉTELEINEK TELJESÜLÉSE ESETÉN.

AZ INTÉZMÉNYI PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEKET JELEN TÁJÉKOZTATÁS NEM TARTALMAZZA.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

218/2003. (XII.11) Kormányrendelet a mozgásban korlátozott személy parkolási igazolványáról, 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 51/A §-a.

AZ A SZEMÉLY JOGOSULT PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYRA:

  1. AKI KÖZLEKEDŐKÉPESSÉGÉBEN SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT – a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet  2. §  a) pont ac) alpontja értelmében ;
  2. AKI LÁTÁSI FOGYATÉKOSNAK, ÉRTELMI FOGYATÉKOSNAKAUTISTÁNAK illetve MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSNAK MINŐSÜL – a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (1), (3), (4), (5)  bekezdésének értelmében;
  3. AKIT VAKNAK MINŐSÍTETTEK – a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján -2001. július 1-jét megelőzően;
  4. AKI a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. számú melléklete szerint VAKNAK VAGY GYENGÉNLÁTÓNAK (K betűjel, 1 számjel), MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSNAK („L” betűjel), ÉRTELMI FOGYATÉKOSNAK („M” betűjel) vagy AUTISTÁNAK (N betűjel) MINŐSÜL.

FENTIEKBEN MEGHATÁROZOTT SZEMÉLYEKEN KÍVÜL INTÉZMÉNYI IGAZOLVÁNYRA JOGOSULTAK  a 218/2003. (XII.11) kormányrendelet 2/A.§-ában felsorolt, működési engedéllyel rendelkező intézmények az általuk üzemben tartott, bérelt vagy lízingelt, a mozgásában korlátozott személyek szállítására használt járművek számának megfelelő számban.

AZ INTÉZMÉNYI IGAZOLVÁNY KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEKRE KIZÁRÓLAG AKKOR JOGOSÍT, ha a járművet mozgásában korlátozott személy szállítása érdekében használják.

AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

  1. AZ IGAZOLVÁNY  – a 2), (3) pontban ismertetett kivételekkel- A  KIÁLLÍTÁS NAPJÁTÓL SZÁMÍTOTT 3 ÉVIG HATÁLYOS – a jogosultság további fennállása esetén az igazolvány hatálya újabb 3 éves időtartamra meghosszabbítható.
  2. AZ IGAZOLVÁNY HATÁLYA MEGEGYEZIK  a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának igényléséhez elfogadható irat hatályával (lásd az  ellátást szabályozó jogszabály  1.számú melléklete),  ha az a  következő felülvizsgálat, ellenőrző vizsgálat időpontjaként, illetve az állapot fennállásának várható időpontjaként 3 évnél rövidebb időtartamot határoz meg .
  3. AZ LEJÁRATI HATÁRIDŐ NÉLKÜL kell kiállítani az igazolványt az ügyfél részére, ha az az ellátást szabályozó jogszabály  1. számú melléklete szerinti  irat alapján a mozgásában korlátozott személy állapota végleges.

MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYA olyan biztonsági okmány, amely a  KRESZ 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

AZ IGAZOLVÁNY HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

  • Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító JÁRMŰ SZÉLVÉDŐJE MÖGÖTT ÚGY KELL ELHELYEZNI, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.
  • Az igazolvány NEM ADHATÓ ÁT HASZNÁLATRA AZ ARRA JOGOSULATLAN SZEMÉLYNEK.
  • JOGOSULTAT SZÁLLÍTÓ JÁRMŰ VEZETŐJE az igazolvány által biztosított kedvezményekkel csak a jogosult szállítása esetén élhet. AMENNYIBEN A JOGOSULT MAGA ÉL VISSZA az igazolvány biztosította kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni és a visszavonástól számított egy évig részére új igazolvány nem állítható ki.
  • A jogosult köteles az igazolványt  SÉRTETLENÜL MEGŐRIZNI.
  • AZ IGAZOLVÁNY CSERÉJÉT KELL KÉRELMEZNI, és a megrongálódott igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak, ha az a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlanná vált (megrongálódott, olvashatatlan, az arcképmás alapján a jogosult nem azonosítható, a feltüntetett adatokban változás következett be).
  • TALÁLT IGAZOLVÁNYT LE KELL ADNI. (Bármely jegyzőnél, vagy kormányablaknál leadható.)

A  Nemzetközi Közlekedési Fórum (ITF) határozata alapján a 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet 4. számú mellékletében felsorolt ITF államok hatóságai által a mozgásában korlátozott személy részére kiállított parkoló kártya a parkolási igazolvánnyal azonos kedvezményekre jogosít.

AZ IGAZOLVÁNY KIADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS KÉRELEMRE INDUL.

A KÉRELEM BENYÚJTHATÓ AZ ALÁBBI HELYEKEN:

  • lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala,
  • kormányablak
  • LAKCÍM SZERINT SZERINT ILLETÉKES TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE, aki azt megvizsgálja, és az ügyfelet szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel. Ezt követően a kérelmet haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnak.

A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK:

  • A kérelemnek a 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott adatokat kell tartalmaznia.
  • A kérelem benyújtásakor igazolni kell a jogosultságot (Lásd a „Jogosultság feltételei” részben).
  • Amennyiben az  eljárás lefolytatásához szükséges  szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre,  a kérelemhez mellékelni kell a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedőképességének minősítését elősegítő, rendelkezésre álló orvosi dokumentációt és egyéb iratokat. Ebben az esetben a járási hivatal a  közlekedőképességet szakkérdésként vizsgálja.
  • Ha az ügyfél nem személyesen vagy nem az igazolvány kiállítására jogosult  hatóságnál nyújtja be kérelmét, a kérelemhez  mellékelni kell  a kérelmező képmásaként egy darab igazolványképet.
  • Az igazolvány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a jogosultról a járási hivatal arcképmás felvételt készít (ha a jogosult a kérelemhez igazolványképét nem csatolta)
  • Az ügyfélnek a kérelmet saját kezűleg kell aláírnia, akkor is,  ha helyette meghatalmazottja jár el.
  • Az ügyfél írásképtelensége esetén a kérelmen ezt a tényt – az aláírás céljára szolgáló rovatban – a járási hivatal „írásképtelen” bejegyzéssel tünteti fel.

 

AZ IGAZOLVÁNY KIADÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS ÜGYINTÉZÉSI HATÁRIDEJE 20 NAP.

Az igazolvány meghosszabbítására, cseréjére, pótlására irányuló eljárásban a kérelmet az igazolvány kiadására irányadó szabályok szerint kell benyújtani.

Tartósan beteg gyermek, Súlyosan fogyatékos gyermek, Súlyos mozgáskorlátozott gyermek, Vak személy, Súlyosan fogyatékos személy, Súlyos mozgáskorlátozott személy, Autista gyermek, Autista személy, Működési engedéllyel rendelkező intézmény

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal, Kormányablak

MOZGÁSÁBAN KORLÁTOZOTT SZEMÉLY PARKOLÁSI IGAZOLVÁNYÁNAK IGÉNYLÉSÉHEZ ELFOGADHATÓ IRATOK (a 218/2003. (XII.11) Kormányrendelet 1. számú melléklete szerint) :

  • A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pont ac) alpontjában meghatározott állapotot igazoló hatályos, a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény.
  • A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerinti fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatósági határozat vagy a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás.
  • A vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott nyilvántartási lap.
  • A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 3. számú mellékletében meghatározott igazolás.

 

ÉRVÉNYTELEN A PARKOLÁSI IGAZOLVÁNY, HA

  1. a jogosult meghalt
  2. időbeli hatálya lejárt;
  3. a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatok megállapítására alkalmatlan;
  4. meghamisították;
  5. a járási hivatal a visszavonását a nyilvántartásba bejegyezte;
  6. a járási hivatal, illetve a közúti közlekedési nyilvántartási szerv az okmány elvesztése, eltulajdonítása, valamint megsemmisülése tényét a nyilvántartásba bejegyezte.