A nyugati országokban a leggyakoribb idegrendszeri megbetegedés, ami rokkantságot okoz, a szélütés. A vérzés vagy annak ellátási zavarai határozzák meg, hogy a szélütés hogyan érinti a szervezetet. A megfelelő mozgássorozattal, a teljes körű rehabilitációval csökkenthető vagy akár meg is szüntethető a szélütést követő tünetek nagy része, beleértve a pszichés zavarokat és az inkontinenciát is.
Az izmok rehabilitációjának gyakorlata
A gáti izmok feltérképezésével hatunk a test teljes izomrendszerére. Ugyanis amíg a gáti izmokat kimozdítjuk, akaratlanul is elsősorban a deréktól lefelé lévő a láb izmai is kimozdulnak, és megérezzük az izmok működése közötti összefüggéseket. Hiszen a medencei szerveket alátámasztó izmok mozgatásakor konkrétan a lábtőizmok is mozdulnak, a combtő izmok, igazából a teljes combizom és a farizom is megmozdul. A mozgásterápia szempontjából tudjuk, hogy a nagy izmok ellazítása nagyon fontos ahhoz, hogy mozgathatóvá váljon az adott izomterület. Egy görcsös, alulműködő izmot nem lehet hatékonyan mozgatni és erősíteni. Vagyis ha a medencei szerveket alátámasztó izmok rehabilitációját végezzük, akkor kihatunk a teljes test rehabilitációjára, segítjük a járás és ülés természetes folyamatainak újratanulását.
A gyakorlatokat kezdetben ülő testhelyzetben tanítjuk:
Kényelmes széken, lehetőleg hátul megtámaszkodva, egyenes gerinccel ülünk. A talpak a talajon. Összehúzzuk a farizmokat, majd elernyesztjük. Háromszor-négyszer ismételjük. A szorításoknál megfigyeljük, hogy a hasizom is dolgozik. Megfigyeljük, hogy a farizom összehúzásakor a gáti izmok is megfeszülnek (bár ezeket most még akaratlagosan nem mozdítottuk ki). Kissé elemeljük a talpakat a talajról, és kis terpesztéseket végzünk ebben az ülő testhelyzetben. Csak távolodnak a térdek egymástól és közelednek. Fontos, hogy érezzük, hogy a combizmok is ellazítottak. Végezzünk közben hasi légzést.
- Nézzük meg, hogy a gáti izmok hogyan mozdulnak. Mozdítsuk meg a végbélzáró izmot, és figyeljük meg a hasi izmok működését. Biztosan minden mozdulatnál, amit akaratlagosan el tudunk végezni, megfigyelhetjük, hogy a hasi izmok is mozgásba jönnek, inkább az alhasi területen. Ugyanis a hasi izmok alsó része össze van nőve a gáti izmokkal.
- Érezhető, ha a gáti izmokat erősítjük, akkor a hasi izmok is erősödnek. A hasi izmokra hatunk, az eredmény szemléletes.
- Ha a vizeletet elzáró izmokat mozdítjuk, ugyanezt érezhetjük, mozdulnak a hasi izmok is, inkább az alulsó részén a hasi izmoknak. És természetesen mozdul az egész gáti terület, mindig az a kérdés, hogy melyik izomra figyelünk.
Az az izom fog erősödni, amelyikre odafigyelünk. Végezzünk több vizeletvisszatartó szorítást. Figyeljünk most már a lazításra is. Csak megfigyeljük a lazítást, nem hatunk rá direkt módon, azaz nem toljuk szét az izmokat.
- Felváltva mozdítjuk az izmokat, először mozdítsuk a hátulsó izmot, majd az elülső izmot. Minden mozgás közben legyen lazítás, az izmok így nem lesznek feszesek.
Mindezekkel a gyakorlatokkal a teljes test rehabilitációja közben képesek vagyunk egy nagyon fontos hátráltató tényezőt megszüntetni: a széklet- és vizeletinkontinenciát. Időseknél fokozott az ürítési kontrolljának elveszítése, ami a stroke után fokozódhat. Állandó katéter behelyezése nem jelenthet megoldást.
A stroke-on átesett még rehabilitálódó beteg nem tud minden akadályt leküzdeni, ha mozogni szeretne. Az akadályok elhárítását szükséges megtanulni a rehabilitációs programban. Sokszor szükséges az egész lakást átalakítani. Pl. a wc környékének jól megközelíthetőnek kell lennie, fali kapaszkodó elhelyezése ajánlott
Szükséges lehet olyan rehabilitációs eszközöket is használatba vennünk, amelyek a természetes testtartást segítik. Ha a fal elé állunk, a lehető legelengedetebb testtartásban úgy, hogy a farizom és a fej is könnyedén a falhoz érjen, akkor megérezzük, hogy mekkora a távolság a derék és a fal között, a nyak és a fal között van. Ezeket a távolságokat, használhatjuk párna nagyságban üléskor, a szék háttámlája és a derekunk között. Ekkor, ha egy ilyen segédeszközt használunk üléskor, a lábak ellazulnak, mert a medence előre tud billenni kissé. Egészen megváltozik az altest vérellátása, a keringése. Ha kiemeljük a mellkas területét, akkor ez szintén hozzá fog járulni az altest felszabadulásához. Mivel általában sokat ülünk, ezért fontos megéreznünk a természetes testérzetet üléskor.
Alváskor szintén a legtermészetesebb testhelyzetet ajánljuk. Szintén érdemes a derék alatt kis párnát használni, hogy a gerinc egyenes lehessen. Ugyanígy a nyaknál is lehet alacsony párna, amely a fejet természetes magasságban tartja. Ha oldalt fekszünk, a fej soha ne lógjon rá a vállra, mert így elnyomjuk a fejben a keringést. Akkora kis párnára van szükség a nyaknál, amivel a fej olyan helyzetben van, mint amikor állunk.
A stroke kapcsán pszichés zavarok előfordulása is jellemző. Már a stroke előtt is kimutatható kisebb-nagyobb mértékű zavar, ami a stroke után valószínűleg fokozódik. A másik igen gyakori pszichés probléma a poststroke-depresszió; számos statisztika szerint akár a betegek 40–60%-át is érintheti.
A szélütéssel járó testi-lelki problémák a megfelelő mozgásterápia beiktatásával, a teljes körű rehabilitációval jó eséllyel megszüntethetők. Azonban a depresszió súlyosbítja a féloldali bénult beteg indítékszegénységét, inaktivitását, s ez gátat szabhat a rehabilitáció sikerének. A neuropszichológus segíthet különböző tesztekkel diagnózist felállítani, neuropszichológiai módszerekkel kezeli a beteget.
Fontos! Szövődmények fellépése esetén átmenetileg vagy véglegesen fel kell függeszteni a programot, a beteg ebben az időszakban fizikailag és szellemileg nem terhelhető.
2011. február 15.
Tóth Andrea
mozgásterapeuta, Kriston Intimtorna tréner