Táborossy Gabriella

Táborossy Gabriella vagyok, a Strokeinfó Alapítvány Sorstársakat segítő révésze. 2012-ben kaptam stroke-ot és 2019-ben éreztem magamat már úgy, hogy tudnék másokon is segíteni. Ekkor találkoztam Sarkadi Gabriellának (az Alapítvány elnökének) egy cikkével, ami annyira megfogott, hogy rögtön írtam is neki egy e-mailt, hogy én mint pályázatíró tudnék-e neki segíteni. Rögtön vissza is írt és meghívott az első Stroke Klub találkozómra. Olyan csapat gyűlt ott össze, hogy úgy éreztem mintha egyszerűen hazaérkeztem volna. Nekem itt a helyem, én itt megtaláltam a helyemet. Azért tartom fontosnak, hogy részese legyek ennek a közösségnek, mert én is stroke sérült vagyok és engem sem értenek meg az épek, sokszor még a családom sem teljesen. De a Strokeinfó társaimnak csak egy fél mondat is elég és mi megoldjuk. Én ide tartozom. Én megértem őket, ők megértenek engem. Az afáziásoknál nem probléma megvárni míg válaszol, hiszen én tudom mi a betegsége.

Szerencsére én egész jól megúsztam, vannak nálam sokkal jobban sérültek és én kötelességemnek érzem azt, hogy segítsek nekik. Nekem nem segített senki, szörnyű volt és egészen máshogy tudtam volna kezelni ezt a betegséget, ha tudtam volna például, hogy milyen rehabilitációs lehetőségek vannak.

Ez egy olyan betegség, ami nem múlik el, ami maradandó nyomot hagy és ha azt a nyomot mi sosem kezeljük, akkor csak rosszabb lesz. Én viszont mindig és mindig jobban szeretnék lenni. Ehhez nyúj nagy segítset ez az Alapítvány.