TÁJÉKOZTATÓ
A STROKE BETEGEK KEZELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIRŐL
A Strokeinfó Alapítvány, mint betegszervezet küldetése, hogy a stroke betegségben (szélütésben) sérült emberek megkaphassák azt a gondoskodást, odafigyelést, azokat az információkat, amelyek hozzásegítik őket a boldog és teljes élethez. Ezért készítettük ezt a kiadványt.
Ennél a betegségnél, a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Ennek az lehet az oka, hogy vagy egy vérrög kerül az agyba (infarktus), vagy egy nyaki vagy koponyán belüli ér megreped (agyvérzés).
Azonnal hívja a mentőt, ha saját magán, rokonán, barátján, kollégáján vagy a közvetlen környezetében, akár az utcán egy járókelőnél az alábbi tüneteket tapasztalja: féloldali végtaggyengeség, bénulás, kettős látás, látótérkiesés, beszéd megértési zavarok, szóformálási nehézségek, zavartság, szédülés, fejfájás.
HA A TÜNETEK BÁRMELYIKÉT ÉSZLELI, KÉRJE MEG A BETEGET AZ ALÁBBI FELADATOKRA:
- Mosolyogjon vagy mutassa a fogait! Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
- Emelje fel vízszintesig mind a két karját! Valamelyik keze lehanyatlik?
- Ismételgessen egy egyszerű mondatot! Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?
- Kérje meg, öltse ki a nyelvét! Nyelve nem engedelmeskedik, egyik vagy másik oldalra kitér?
A mentőket tájékoztassa, ha a betegnek valamelyik feladat teljesítésével nehézsége van!
Figyeljenek a stroke kezdetének pontos meghatározására! Nem az a lényeg, mikor vették észre a tüneteket, hanem mikor látták utoljára tünetmentesen a beteget!
Betegút, avagy mi történik, ha családtagunk, barátunk vagy munkatársunk stroke-ot kapott?
Kórházba, neurológiai, vagy optimális esetben, ha a feltételek teljesülnek, stroke osztályra kerül; illetve, szükség szerint stroke
intenzív osztályon látják el. Ezeken az ellátó helyeken, agyi infarktus esetében véralvadásgátló, illetve minden egyéb esetben a szükséges kezelésben részesül.
A diagnózis felállítása során, fizikális vizsgálatot követően különböző képalkotó eljárásokkal (ultrahang, CT, MRI) meghatározzák az agykárosodás pontos helyét, kiterjedését és típusát. Agyinfarktus esetén 4.5 órán belül trombolízisre kerülhet sor, ha a beavatkozás feltételei teljesülnek. A lízis során a vérrög feloldását elősegítő gyógyszert kap a beteg intravénásan, így a gyógyulás esélye lényegesen nagyobb.
Folyamatosan monitorozzák az idegrendszeri státuszt, vérnyomást, szívfrekvenciát, légzést, folyadék- és elektrolit háztartást, vércukorszintet, testhőmérsékletet.
Bizonyos súlyos esetekben, napjainkban sikerrel alkalmazzák az ún. mechanikus trombus-kihúzást is. Ennek az a lényege, hogy a verőéren keresztül az agyba juttatott katéteren keresztül távolítják el az eret elzáró vérrögöt.
Rehabilitáció
- A mozgás rehabilitációja
A rehabilitáció segíthet a gyógyulási folyamatban és mindenekelőtt abban, hogy gyógyuló hozzátartozónk újra aktív életet élhessen.
A passzív mozgatást a kórházban még a gyógytornász végzi, melyet a beteg eszméletlen állapotában is el kell kezdeni, mert a féloldali bénulás, a tartós mozdulatlanság miatt, mélyvénás trombózis alakulhat ki.
A korai fizioterápia szerepe rendkívül fontos az izommerevség megelőzésében. A fizioterápia kezdetben gyengéd nyújtást és passzív mozdulatok alkalmazását jelenti, biztosítva a karok és a lábak rugalmasan tartását, megelőzve a kóros izomfeszülés kialakulását.
A fizioterápia segíthet még az egyensúly fejlesztésében, az izmok erősítésében és a mozgáskoordináció javításában. Mindezeken kívül az átmozgatás fontos az esetlegesen fellépő tüdőgyulladás és felfekvéses sebek kialakulásának megelőzésében, valamint a székrekedés kezelésében.
Aktív mozgatáskor szerettünk már maga végzi a mozgást, a gyógytornász pedig rásegít, és irányítja, hogy helytelen mozgásminták (pl. a járásban) ne tudjanak kialakulni.
A kezelőorvosok és a családtagok tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a rehabilitációban részesült szélütésen átesett betegek sokkal hamarabb épülnek fel és a későbbiekben is jobb életkilátásaik vannak, mint azoknak a betegeknek, akiknél ez valamilyen okból nem valósult meg.
A javulás első jele, ha hozzátartozónk már kiültethető az ágy szélére. Ha gyógyuló beteg már stabilan tud ülni, szükségessé válhat a kerekesszék alkalmazása, felállva járókerettel gyakorolható tovább a járás, amely a későbbiekben felcserélhető hárompontos, majd egypontos botra.
- A beszéd rehabilitációja
A stroke következtében afázia is kialakulhat, amely a beszédmegértés, a beszédbeli kifejezés, az írás, olvasás és számolás zavarát is magába foglalhatja. Az afázia súlyossága és mértéke többek között függ az agy-károsodás helyétől és mértékétől.
„Vagyis a beszéd két alapfunkciója, a kifejezőkészség és a megértés sérül, külön-külön vagy súlyos esetben mindkettőben keletkezhetnek korlátok” – Krasznár Felicia, mesterlogopédus. Az afázia következtében a beteg megértésének és önkifejezésének módja megváltozik. A beszédproblémák kezelésében a logopédus szakember nyújt segítséget.
Eszközös kommunikáció: Augmentatív és Alternatív Kommunikáció
- Mentális rehabilitáció
A szélütésen átesett betegek nagy részét érintő egyik leggyakoribb probléma a depresszió (hangulatzavar), illetve a szorongás. Az aktuális állapot megértése (érintett, hozzátartozó), valamint az elszigeteltség és a szégyenérzet feloldása nélkül nagymértékben akadályozott lehet a rehabilitációs folyamat. A neuropszichológia a figyelem-, emlékezet-, gondolkodás-, írás-, olvasás-, számolás-, önszabályozási- stb. képességek rehabilitálásával foglalkozik. Már a kórházi kezelés ideje alatt is van lehetőség pszichológus, neuropszichológus vagy pszichiáter bevonására, aki segítséget tud nyújtani az érzelmi és értelmi funkciók javításában.
- A rehabilitáció egyéb terápiái
A teljesség igénye nélkül a betegszervezet ajánlása egyéb terápiákhoz:
- Pető-módszer: a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek helyreállítását célzó holisztikus, konduktív pedagógiai rendszer- ma már szellemi hungarikumként jegyzett.
- Zeneterápia, egyéb művészetterápiák célja az aktuális érzelmeink, élethelyzetünk szimbolikus megjelenítése.
- Ergoterápia célja a kéz finommozgásainak helyreállítása, az önellátás segítése.
- Gyógymasszázs, TENS (pl. fáldalomcsillapítás)
A szélütésen átesett – szélütést túlélt – családtagunk, az esetek többségében néhány hetes kórházi kezelés után hazaengedik. Az otthoni, késői rehabilitáció célja az elért rehabilitációs szint megtartása, annak továbbfejlesztése, ami hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe. A kórházban elkezdett fizioterápiás gyakorlatokat célszerű tovább folytatni!
Az otthonápolási szolgáltatás céljai:
- A szakápolási, illetve speciális egészségügyi képzettséget igénylő ellátás elérhetőbbé tétele,
- A beteg otthonában történő szakápolás lehetőségének biztosítása,
- Gyógytornász közreműködésével, az otthoni rehabilitáció feltételeinek megteremtése,
- A beteg otthonában végrehajtható fizikoterápiás kezelések biztosítása,
- Logopédus segítségével különféle megbetegedések miatti beszéd újratanítása.
Az otthonápolási szolgáltatást, szakorvosi javaslat alapján a háziorvos kezdeményezi.
A fekvőbeteg szakellátásról és az otthonápolási szolgáltatásokról bővebben az alapítvány oldalán olvashat:
http://www.strokeinfo.hu/gyakori-kerdesek-es-valaszok-i/
http://www.strokeinfo.hu/gyakori-kerdesek-es-valaszok-ii/
Szociális alapszolgáltatások:
- Szociális étkeztetés
- Házi segítségnyújtás
- Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- Nappali ellátás (idősek klubja)
Bővebb információt a magyarországi neurológiai, stroke és rehabilitációs intézmények, valamint a gondozószolgálatok listájáról az info@strokeinfo.hu címen kaphatnak!
További információs segítségért forduljanak bizalommal társszervezetünkhöz:
A fogyatékkal élők segítésével kapcsolatban (pl. jogsegélyszolgálat) az ÉTA Országos Szövetségéhez – melynek a Strokeinfó Alapítvány tagszervezete – lehet fordulni.
Támogató online közösségünk a Facebook-on:
Végül, de nem utolsó sorban fogadják szeretettel a Strokeinfó Alapítvány tagjainak üzenetét, amelyet személyes tapasztalataink alapján küldünk mielőbbi javulást kívánva:
Hagyni kell a gyógyulót önállóan küzdeni, lehetőséget kell adni neki a folyamatos fejlődésre; de, amikor szükséges az egészségügyi dolgozók segítségén túl, a hozzátartozók támogatása is létfontosságú.
A türelem az egyik legfőbb dolog, amivel a betegen kívül a segítőnek is rendelkezni kell.
