Strokeinfó Alapítvány

2018_rehab_tabor

A Strokeinfó Alapítvány a tavalyi évben sikeresen megrendezte első egyhetes intenzív rehabilitációs táborát Szigetszentmártonban augusztus 28. és szeptember 2. között. Mivel nem nyert pályázatunk a tábor megtartására támogatást, ezért  crodwfunding formát választottunk a megrendezés pénzügyi segítségéhez: Az Adjukössze.hu oldalon elindítottuk  és sikeresen teljesítettük “Építsük fel újra együtt!” kampányunkat.

A 2018. évben szintén a Márton táborban voltunk augusztus 6. és 11. között. A tábort a XX. kerületi Önkormányzat 100.000.- forinttal, a MagNet Bank 72 ezer forinttal támogatta, a XX. kerületi Humán Szolgáltatások Intézménye kisbuszos szállítással segítette a táborlakókat.

Tavaly nem a terv szerinti helyen sikerült megrendezni a programot, mégis a táborozók újra  Szigetszentmártonba akartak jönni, a segítségünkkel további fejlődést elérni.

Az érzékenyítésre egyrészt a gyermektábor lakóinak szüksége van, másrészt a stroke-túlélőknek is el kell fogadniuk megváltozott életüket, szinte bármilyen körülmények között.

14 főnek segítettünk a nehéz rehabilitálódási folyamatban eligazodni és továbbfejlődni.

A táborban 10 terapeuta és 1 előadó segítette a munkát.

A részletes program:

Augusztus 6. A délutáni érkezést követően elhelyezkedtünk szállásainkon, együtt megebédeltünk a közeli étteremben. A bemutatkozások után részletes eligazítást kaptak a résztvevők, majd felfedezték a tábort, tábortűz mellett énekeltek, beszélgettek.

Augusztus 7-10. Reggel 9 órakor kezdődött a délelőtti program, a csoport fele Peterdi Gabriella, konduktorral a közösségi teremben kezdte a talajtornát, a másik fele Kun Aranka, gyógymasszőrrel a tábor udvarán a kezeket tornáztatta (szerencsére mindennap szép idő volt), természetesen segítségül hívva az ARNI- módszert. Délutánonként Giró Marika székes masszázst tartott a résztvevőknek. 15 órakor – szintén mindennap – Szakasits Ágnes, logopédus tartott foglalkozást. Két éjszakára érkezett hozzánk Csuka Pálné, Molnár Erzsébet, a Pető Intézet terapeutája, kézműves foglalkozást tartani. Salamon Laura és játékvezetői szintén két napot töltöttek velünk, egy kis lelki segítséget adva táborunk lakóinak. Laura a stroke klubban is bizonyította segíteni akarását, önismereti játéka segítségével. Az idén szintén vendégeskedtek nálunk, Szigligeti Zsuzsi és Kocsis Gábor, no meg a kutyája, Lord. Utolsó napon színjátszó fiatalok leptek meg minket egy kis műsort adva nekünk.

Amit az idei évben is elmondhatunk: A tábori étkezés mindenkinek örömére szolgált, a mindennapi mozgás ellenére több kilóval tértünk haza! J Esténként tábortűz és közös éneklés építette a közösséget.

Szombaton,  reggeli után, új élményekkel telve,  visszatértünk az otthonunkba.

Élménybeszámolók:

“A kézműves foglalkozáson félkézzel készítettem egy képet, a „Négy évszakot”. ” G. A.

“Hogyan éreztem magam a második mártoni táborban?

Miután megkaptam a tábor tervezett programját, – benne a felhívást, hogy „hozzatok nagy törölközőt
a talajtornához”, azon izgultam, hogy újabb égés következik, mert a földre ereszkedni, onnan felállni
csak erős segítséggel tudok nagy nehezen (tavaly ezt tapasztaltam). Ehhez képest már az első
(keddi) Peterdi Gabi –féle zseniális átmozgatás után rájöttem, hogy nem kell semmitől félni, mert
előbb- utóbb megcsinálom. Pénteken már minimális segítséggel egyedül felálltam, a siker érzése
szinte szárnyakat adott.

Nagyon jó ez a rehab tábor, azonos betegségű, de mégis más-más emberek a tábor végére csapattá
álltak össze, egymás figyelve, segítve és figyelmeztetve lépdeltünk előre a felépülés útján. A testi
javuláshoz társult a lélek gyógyítása is,”atlantisz emlékezete” segített abban, hogy átértékeljem
eddigi mentális létemet: új hívószavakat tanultam: lassítani kivárni, elfogadni, segíteni másokon,
örülni, nevetni, szeretni és mindezzel együtt: Fejlődni.

Köszönöm, hogy itt lehettem: B. K.”