Akik a STROKE utáni felépülésben segítenek…
A felépülés és a rehabilitáció nagymértékben attól függ, hogy a stroke melyik agyterületet érintette, és mekkora volt a károsodás.
A rehabilitáció célja, hogy az önállóság minél nagyobb fokban helyreálljon. A korai kezelés és a hozzátartozók, a szeretetközösség támogatása nagyon fontos. Ha megkapja ezt a segítséget a szeretteitől a stroke-on átesett gyógyuló, nagyobb eséllyel lesz képes az önálló életvitelre. A felépülés során elsősorban a korábbiakban már elsajátított képességek újratanulását kell véghez vinni, például újra meg kell tanulni járni és beszélni.
Fontos tudni, hogy a betegek életminőségét nem csak a sérülés mértéke és az annak következtében létrejött gyengeség, mozgáskorlátozottság befolyásolja, hanem egyéb tünetek is felléphetnek, többek között izomerő-csökkenés (súlyosabb esetben féloldali bénulás), izomtónus fokozódása (spaszticitás), egyensúly- és mozgáskoordináció-zavar, vegetatív zavarok, látászavar, érzékelési zavarok (pl. vizelet- és székletvisszatartás fölötti kontroll elvesztése), pszichés zavarok (pl. depresszió, indokolatlan hangulatváltozások), lassuló gondolkodási funkciók (pl. beszédkészség elvesztése).
Bár a szélütés által okozott károsodás véglegessé válhat, nagyon is lehetséges a stroke utáni aktív élet. Hogy ennek mi a titka? Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás, hit, majd újra gyakorlás 😊
De nézzük, hogy milyen terapeuták segíthetnek nekünk a hosszú és göröngyös úton:
KONDUKTOR
A stroke után a konduktor feladata a beteg rehabilitációjának támogatása, a funkcionalitás fejlesztése és az önállóság növelése. Ez magában foglalja a járásminőség javítását, mindkét kéz bevonását a tevékenységekbe, az aktív életvitel kialakítását és megtartását, valamint a beszéd és kommunikációs technikák fejlesztését.
A konduktorok célja, hogy a páciens az élet mindennapi tevékenységeiben minél nagyobb mértékben önállóvá váljon. A konduktív program során a konduktorok a stroke-gyógyuló egyedi szükségleteihez és képességeihez igazodnak, és a lehető legszélesebb körű segítséget nyújtják.
A konduktorok, speciálisan képzett szakemberek, a hungaricumnak számító Pető-módszert, a konduktív pedagógiát végzik. Dr. Pető András az 1940-es években hozta létre a központi idegrendszeri károsodás következtében mozgássérült személyek rehabilitálását célzó terápiát. A konduktív pedagógia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy tanulni tanítson, azaz a tanulási képességeket fejlessze, amely rendszer lehetőséget ad a személyiség minden oldalú kibontakoztatására.
Ugyanakkor lehetővé teszi a társakkal való együttműködést is, előkészít a valódi integrációra. A konduktor kialakítja az egyénnek és a csoportnak megfelelő komplex pedagógiai programot, ami magába foglalja a mozgásnevelést, beszédnevelést, önellátást, mely során az érzelmi, akarati funkciókra épít (bővebb információ: Pető András Rehabilitációs és Egészségügyi Ellátási Osztály).
GYÓGYTORNÁSZ
A gyógytorna és mozgásterápia alapvető fontosságú elemei a stroke utáni rehabilitációnak, mivel segítenek az épülőnek visszanyerni a szélütés előtti fizikai állapotot, ill visszatérni az aktív mozgáshoz. A cél, hogy minél több megfelelő mozgás inger érje a gyógyulót. Ehhez akár napi 7-10 alkalommal is javasolt gyakorolni. Féloldali bénulásnál egyaránt fontos a bénult és az ép oldal fejlesztése. Előbbinél a cél, hogy minél jobban visszanyerjék elvesztett funkcióikat a végtagok, utóbbinál pedig az, hogy az izmok megerősítése révén az ép oldal tudja viselni a nagyobb terhelést. Támogatja a mozgáskoordináció javulását, megakadályozza az izmok letapadását és az ízületek bemerevedését, valamint megelőzi a felfekvéseket és a tüdőgyulladást.
A stroke-on átesett beteg általában néhány hétig szorul kórházi kezelésre, utána azonban hazaengedik. Az aktív rehabilitáció helyszíne tehát elsődlegesen a páciens otthoni környezete lehet. Az otthon folytatott gyógytorna gyakorlatok elengedhetetlenek a rehabilitációhoz, az elért állapot fenntartásához.
A post stroke depresszió elkerülése az egyik legfontosabb feladat a rehabilitáció során, és az otthoni gyógytorna ebben is jelentős szerepet játszik.
A mozgást, a tapintást gyógytornával és különféle gyógyászati segédeszközök használatával fejlesztik. Ma már számos korszerű gép, eszköz is támogatja a talpra állást, az érzékelés javítását.
Forrás: https://aviancare.hu/
LOGOPÉDUS
Stroke után a logopédus fő feladata a beszéd-, nyelv- és nyelés zavarok, valamint az olvasás és írás problémák felmérése, és a legmegfelelőbb rehabilitációs terv elkészítése. Ez magában foglalja a károsodás súlyosságának, a beteg épen maradt funkcióinak és a kompenzációs lehetőségek felmérését:
- Beszéd-, nyelv-, nyelés rehabilitáció:
Segít a stroke után a beszéd, a nyelés és a nyelvhasználat visszaállítását vagy javítását.
- Olvasás és írás rehabilitáció:
Támogatja az olvasás és írás problémáinak kezelésében.
- Kommunikációs eszközök használata:
Segíthet augmentatív és alternatív kommunikációs eszközök, például egyszerű képek, betűtábla vagy applikációk használatában.
- Otthoni gyakorlatok:
A logopédus megtanítja a betegnek és családjának, hogyan végezhet otthoni gyakorlatokat a rehabilitáció érdekében.
- Komplex terápiás terv:
A logopédus a terápiás terv részeként más szakemberekkel is együttműködik a stroke utáni rehabilitációban.
Itt is fontos, hogy a stroke után minél előbb el kell kezdeni a rehabilitációt!
Az arctorna a beszédterápia kezdetén, mintegy bemelegítésként fontos helyet foglalhat el:
AAK – augmentatív és alternatív kommunikáció – SZAKEMBER
Az AAK fejlesztést AAK végzettséggel rendelkező gyógypedagógus vagy konduktor végzi. A fejlesztés minden esetben a szülő és a sérült személlyel foglalkozó többi szakember szoros bevonásával kell, hogy történjen, hiszen a cél, hogy a kommunikáció akadálymentesítésére szolgáló AAK eszközöket az érintett az élete minden területén alkalmazhassa. Gyakori, hogy a fejlesztést nem AAK oktatók végzik, ennek elsődleges oka a szakemberhiány.
Bővebben az AAK-ról: https://www.strokeinfo.hu/amit-az-aak-rol-tudni-kell/
Mit csinál egy HANG-, BESZÉD- ÉS NYELÉSTERAPEUTA?
Stroke esetében az afázia és a disartria gyakran előfordulhat együtt, ha az agy nyelvi és motoros beszédközpontjai vagy azok összeköttetései egyszerre károsodnak. Az afázia a nyelvi feldolgozásban okoz problémát, míg a disartria a beszéd izomzatának mozgásait érinti, így mindkettő jelentősen befolyásolja a kommunikációs képességeket. Ilyen esetekben a terapeuta komplex, egyénre szabott programot alakít ki, amely magában foglalja a nyelvi terápiát, motoros beszédterápia, illetve komplex kommunikációs stratégiák alkalmazását.
A szélütés után gyakori a diszfágia a nyelés zavara, amely során a táplálék, folyadék vagy nyál megfelelő lenyelése nehézséget okoz, és akár aspirációhoz (félrenyeléshez) is vezethet. A terápia során egyénre szabott gyakorlatokkal segíti a terapeuta a nyelési képesség javítását, például a nyelési technikák tanításával, izomerősítéssel, valamint a megfelelő ételállag kiválasztásával.
A diszfónia a hangképzés zavara, is problémát okozhat gutaütés esetén, amely a hang rekedtségében, gyengeségében, szokatlan hangszínében vagy teljes elvesztésében nyilvánulhat meg, és a hangszalagok működési problémáiból ered. Itt a terápiában a helyes légzéstechnikán, hangképzésen és a beszédhez szükséges izmok helyreállításán van a hangsúly.
PSZICHOLÓGUS, KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGUS
A pszichológus fő feladata, hogy olyan biztonságos, elfogadó légkört teremtsen, amiben a stroke érintett képes lehet szembenézni a fájdalmaival, traumáival, önmagával is, a lelki, és mentális problémák megértése, feltárása, valamint kezelése érdekében.
Miért különösen fontos ez nekünk? Mert a lelki, mentális állapot nagyban befolyásolja a rehabilitáció hosszú távú sikerét.
Milyen tünetcsoportok tartoznak ide?
- Stroke-ot követő (post stroke) depresszió (PSD)
https://www.doki.net/tarsasag/kardiologia_paciens/hirek.aspx?nid=121548
- Stroke utáni kimerültség (PSF)
https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/28254/kronikus-faradtsag-kronikus-fajdalom-megkuzdes
- Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)
akkor alakul ki, ha valakit olyan váratlan és súlyos megrázkódtatás ér, ami jóval túlhaladja a mindennapok élményeit, és képtelenné válik feldolgozni azt. A trauma ekkor hosszan tartó, kellemetlen tüneteket válthat ki nála. A betegség akár évekig kínozhatja áldozatát. A stroke-túlélők egyharmada küzd vele, de nemegyszer nem is tudja, hogy panaszai erre vezethetők vissza.
Forrás: Az agyérrendszeri megbetegedéseket gyakran követik pszichiátriai, neuro-pszichiátriai kórképek.
Érdemes elolvasni a Strokeinfó Alapítvány „A trauma megküzdési módja” cikkünket is: https://www.strokeinfo.hu/a-trauma-megkuzdesi-modjai/
A stroke utáni pszichológiai kezelés éppen annyira nagy jelentőségű a gyógyuló felépülése szempontjából, mint a fizikai funkciózavarok enyhítésére alkalmazott gyógytorna, illetve ergoterápia. Ez is magyarázza, hogy a stroke érintettek rehabilitációjának hatékonyságát a multidiszciplináris terápiás team tudja leginkább elősegíteni.
NEUROPSZICHOLÓGUS
Az agy sérülései következtében kialakult mentális, kognitív, és viselkedési-érzelmi problémák megoldásával foglalkozó szakember, célja a sérült funkciók helyreállítása, kompenzációs stratégiák kidolgozása. Elsősorban, mint tanulási-, figyelem- és gondolkodás problémák, memóriazavar, neglect szindróma (hemiagnózia), írás-, olvasás-, és viselkedés problémák, személyiségváltozás, meglassultság esetén ad segítséget.
Kapcsolódó cikkek:
A hozzátartozóknak tud segíteni az alábbi film – két pár bonyolult és mélyen emberi kapcsolatát és vívódásait tárja fel, miközben megpróbálnak egy új közös életet kialakítani, vagy egy külön életet felfedezni, miután egy-egy tag traumatikus agysérülést szenvedett el:
Mandula és csikóhal (megtekinthető a https://videa.hu oldalán)
MENTÁLHIGIÉNÉS SZAKEMBER
A mentálhigiéné a lelki egészség védelmének tudománya és gyakorlata, ezért elsődleges célja a lelki egészség megőrzése és fejlesztése, valamint ezen belül a megelőzés. A mentálhigiénés szakember is rendelkezik egyetemi diplomával, az eredeti szakterületén szerzett tudását, tapasztalatát és kompetenciáit ötvözi a mentálhigiénés többlettudással.
Miben tud segíteni egy mentálhigiénés szakember?
Segít visszatérni a „normális”, egészséges lelkiállapotba. Nem foglalkozik betegségek kezelésével, nem állít fel diagnózist, nem gyógyít.
Abban az esetben, ha a segítő beszélgetés során úgy érzi, véget ér a kompetenciája vagy hangulatzavarra utaló jelet lát, továbbirányítja a pszichológushoz. A segítői folyamatban ő az első lépcsőfok.
Tehát a mentálhigiénés szakember nem terapeuta, segítő beszélgetésekkel tudja támogatni a stroke érintetteket, hogy a család életminősége nagymértékben javuljon. Mint említettük, a rehabilitáció az épülő, gyógyuló stroke-túlélő társadalmi reintegrációját segíti, melynek célja, a sérülés és az akadályozottság mértékétől függően, az önellátás, a mentális kompetenciák, készségek, képességek erősítése, valamint jelen helyzetükben a társadalomba való beilleszkedés.
A speciális, stroke túlélőkkel foglalkozó, egyéni formában történő beszélgetésben a segítő támogatja az érintett személyt a jellemében már meglévő képességek feltárásában, felerősítésében, illetve a felépülés akadályaival való megküzdésében, a belső erőforrások, értékek felderítésében. Az épülők sokszor élnek meg szégyent az állapotuk miatt, ezért különösen fontos, hogy a mentálhigiénés szakember a segített elbeszélése, élményei alapján, az ő körülményeit, az őt ért traumát átérezve, empatikusan visszatükrözze, rendezze az érintett mondanivalóját, érzéseit. Értő figyelemmel hallgatva, bírálat, vélemény megfogalmazása nélkül, pozitív elfogadással fordulva felé. Itt is, mint általában a segítő számára az érintett problémája, elakadása a beszélgetés témája.
SZOCIÁLIS MUNKÁS
A kórházban dolgozó szociális munkás segít a beteg családjának a stroke-kal való megküzdésben, segíti a beteg és családja közötti kommunikációt. Információt nyújt a betegnek a kórházból történő elbocsátás utáni lehetőségekről (otthonápolás, rehabilitáció). Segíti a beteg számára szükséges gyógyászati segédeszközök felkutatását, kölcsönzését, vásárlását.
Oldalunkon számos hasznos információt talál a fenti kérdésekben, használja a keresőt!
ERGOTERAPEUTA
Az ergoterápia elsődleges célja a mozgásszervi rehabilitáción belül a különböző tevékenységek kipróbálása, eszközök alkalmazásának, használatának kitanulása. Ezek a tevékenységek kapcsolódhatnak az önellátáshoz, a munkajellegű és szabadidős elfoglaltsághoz.
Kiemelt hangsúlyt fektetnek a kézügyesség fejlesztésére, az önellátás növelésére, kognitív fejlesztésre, otthoni és a munkahelyi életbe való visszatérés felkészületeire.
Az ergoterápia elkezdése előtt az érintett képességeit felmérik. Ezek után, az ergoterapeuta a foglalkozásokon a mindennapi életből vett gyakorlatokkal, játékokkal és kézügyességet igénylő gyakorlatokkal foglalkoznak. Az ergoterapeuta minden gyakorlat megkezdése előtt megbizonyosodik arról, hogy milyen előzetes készségek szükségesek a végrehajtáshoz. Minden gyakorlatot a páciens fejlődési szintjéhez és speciális képességeihez igazít.
A gyakorlatok végrehajttatásához az ergoterapeuta orvosi, pszichológiai és pedagógiai ismeretét egyaránt felhasználja.
ZENETERAPEUTA
“Zeneterápia során a képzett zeneterapeuta, egy tervezett folyamatban használja a zenét vagy zenei elemeket (hang, ritmus, dallam, harmónia) annak érdekében, hogy elősegítse a kommunikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifejezést, mobilizációt, szervezést, szerveződést. Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken. A zeneterápia célja, hogy az egyén lehetőségeit feltérképezze és/vagy sérült funkcióit helyreállítsa…” (Zeneterápiás Világkongresszus, Hamburg 1996.)
Egyéb terapeuták
GYÓGYMASSZŐR
A gyógymasszőr egészségügyi intézményekben, a szakorvosi utasításra és felügyelete mellett, diagnózisa alapján, gyógymasszázst, betegségspecifikus gyógymasszázst, nyirokmasszázst, passzív kimozgatást és reflexzóna masszázst végez. Csapatban dolgozva támogatja az orvos munkáját, együttműködik a gyógytornásszal, a fizikoterápiás szakasszisztenssel a betegek gyógyulása, rehabilitációja és pihenése érdekében.
Manapság az orvoslásnak számos olyan területe van, amelyek kiváló lehetőséget nyújthatnak a betegek számára. A gyógymasszázs nem mágia, hanem egy rendkívül hatékonyan felépített rendszer, eszköz. Fontos tudatában lenni a terapeutának eszköztáráról, mert ezzel tud hatékonyan dolgozni.
Sajnos a legtöbb stroke-túlélő nem tud lehetőségeiről, azaz, hogy sok esetben jelentős javulás érhető el a megfelelő terápiával.
Ezt a tehetetlen állapotot tudjuk mi lerövidíteni és felgyorsítani a gyógyulás menetét, hogy a gyógyuló minél hamarabb visszatérhessen a megszokott életritmusához.
Amikor stroke-ról beszélünk, sokszor nem is tudjuk, hogy mennyire bonyolult kóros folyamatról beszélünk, mindezt nehéz röviden vázolni. Ezért csak is a gyógymasszázs szempontjából közelíti meg a folyamatot, a jeleket, a rehabilitációs lépéseket, amellyel a gyógyuló nagy része sikeresen felépülhet.
Hogyan segít a gyógymasszázs a rehabilitációban?
- A vérkeringés serkentése, gyulladások kezelése
- Fájdalom csökkentése
- Izomfeszültség oldása
ELEKTROTERÁPIÁS FIZIOTERAPEUTA
Az elektroterápia az elektromos áram terápiás alkalmazásával segíti elő a gyógyulást. A terapeuta a kezelés során az elektromos impulzusokkal stimulálja az idegeket és az izmokat, elősegítve a fájdalom csillapítását, az izomerő növelését és a szövetek regenerációját.
Főbb típusai:
- TENS: Az elektromos impulzusok blokkolják a fájdalomérzet továbbítását az agy felé, valamint serkentik a szervezet természetes fájdalomcsillapító anyagainak, például az endorfinoknak a termelését.
- EMS (Elektromos Izomstimuláció): izomfejlesztésre és rehabilitációra használatos
- FES (Funkcionális Elektromos Stimuláció): bénult vagy sérült végtagok mozgásának támogatására
- NMES: izom- és idegfunkciók helyreállítására
DIETETIKUS
Feladata elsősorban a stroke utáni megfelelő étrend összeállítása.
Fontos szerepe van a preventív és egészségtudatos életmódra való nevelésben. A tudatos táplálkozás nem csak az egészség megtartásában fontos, hanem központi szerepet játszik a stroke-ot követő rehabilitáció során is.
Például azért, mert a társbetegségek miatti étrendet tartani kell (másodlagos-, és harmadlagos megelőzés) például magas vérnyomás, cukorbetegség miatt.
E mellett nagyon fontos a megfelelő koleszterinértékek megtartása, mert a koleszterin lerakódása idézi elő az érszűkületet. Ebben is elsődleges tényező a diéta.
Speciális hozzáállást igényel az olyan stroke-on átesett beteg diétája, aki ágyban fekvő, járásképtelen maradt. Itt igen magas a felfekvés kialakulásának esélye, ráadásul ezek a betegek általában étvágytalanok és nyelészavarral is küzdenek. Ilyenkor a legfontosabb a magas fehérjetartalmú rostban dús diéta alkalmazása, mert csak így védhető ki a felfekvés kialakulása. A székrekedésre való megnövekedett hajlam miatt a rostban gazdag táplálékot a betegnek turmixolva adjuk, hogy a nyelését elősegítsük, emellett nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás is.
Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/stroke/21252/a-dieta-szerepe-stroke-utan
+1 (SZAK)ÁPOLÓ
Talán ő van a legtöbbet a stroke túlélővel a kórházban (szakápoló) és aztán otthon is (hozzátartozó).
A gyógyuló képességének megfelelően segít a mindennapi tevékenységekben (öltözködés, fürdés, étkezés, mobilitás), de nem helyette végzi el azokat. A szakápoló jó esetben felvilágosítja, tanítja az épülőt és a „szeretközösséget” a rehabilitáció folyamatáról, az otthoni gondozásról. A rehabilitációs team tagjaként együttműködik a munkaközösség orvosaival, terapeutáival, és természetesen a „beteggel” és a hozzátartozókkal.
Bővebb információk az otthoni betegápolásról:
A cikk elkészülését a Belügyminisztérium támogatta
