GYIK_Strokeinfó: Fekvőbeteg-szakellátás
Mi a fekvőbeteg-szakellátás?
A fekvőbeteg-szakellátás folyamatos benntartózkodás mellett végzett vizsgálati, gyógykezelési, rehabilitációs vagy ápolási célú ellátás (ideértve a hosszú ápolási idejű ellátásokat is), vagy ilyen célokból meghatározott napszakokban történő ellátás, illetve, olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt – szükség esetén – a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.
Megkülönböztethetünk aktív, krónikus, valamint rehabilitációs illetve ápolási célú fekvőbeteg-szakellátásokat:
Krónikus ellátásnak minősül az, amelynek célja az egészségi állapot stabilizálása, fenntartása, illetve helyreállítása. Az ellátás időtartama, illetve befejezése általában nem tervezhető, és jellemzően hosszú időtartamú.
Aktív fekvőbeteg ellátás, a fekvőbeteg-ellátó intézményben történő gyógyító, megelőző, rehabilitáló tevékenység, amelyben az ápolási idő előre tervezhető, többnyire rövid időtartamú. Az ellátás célja az egészségi állapot mielőbbi helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, az állapot stabilizálása, szövődmények kialakulásának megakadályozása.
Rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátás során az egészségi (testi vagy szellemi) állapot helyreállításához szükséges utókezelést, gondozást fekvőbeteg gyógyintézeti keretek közt biztosítják.
Az ápolási célú fekvőbeteg-szakellátás célja, hogy az aktív orvosi ellátásra nem szoruló, és a családi gondozást átmenetileg nélkülözők számára nyújtson ellátást, illetve lehetőség szerinti rehabilitációt az egyéni szükségletekhez igazodóan.
A fekvőbeteg-szakellátás lehet
- folyamatos benntartózkodás mellett végzett
- betegségek felismerését célzó, diagnosztikai,
- gyógykezelési,
- rehabilitációs vagy
- ápolási célú ellátás,
- meghatározott napszakokban történő,
- betegségek felismerését célzó, diagnosztikai,
- gyógykezelési,
- rehabilitációs vagy
- ápolási célú ellátás,
- olyan egyszeri vagy kúraszerű beavatkozás, amelyet követően meghatározott idejű megfigyelés szükséges, illetve a megfigyelési idő alatt – szükség esetén – a további azonnali egészségügyi ellátás biztosított.
Megkülönböztetjük még az úgynevezett egynapos beavatkozást, amelyet fekvőbeteg-ellátó intézményben végeznek úgy, hogy a beteget a felvétel napján, de legkésőbb 24 órán belül hazabocsátják.
Az egyes speciális diagnosztikai és terápiás hátteret, illetve szakmailag összetett feladatok megoldását igénylő betegségekre speciális fekvőbeteg-szakellátás (pl. gerincsebészet, fejlődésneurológia) vehető igénybe.
Hogyan vehetem igénybe a fekvőbeteg-szakellátást?
Ügyeljen arra, hogy a TAJ-kártyáját, valamint– ha 14 éven felüli – a személyazonosságot igazoló okmányát (mint például a személyazonosító igazolvány) magánál tartsa, mivel csak azok előzetes bemutatásával vehető igénybe az orvosi ellátás. Az orvos az ellátást megelőzően ellenőrzi, hogy Ön szerepel-e az ellátásra jogosultakról vezetett – Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) – nyilvántartásában. Amennyiben a jogviszony-ellenőrzés nem „zöld lámpa” jelzést mutat, erről a szolgáltató tájékoztatja Önt, és kérjük, hogy keresse fel bármelyik kormányhivatalt a jogviszonya tisztázása érdekében. Fontos azonban, hogy ha a jogviszony ellenőrzés piros lámpát mutat, az orvos, csupán a jogviszony nyilvántartásra hivatkozással ellátását nem utasíthatja vissza.
Melyek a térítésmentesen igénybe vehető fekvőbeteg-szakellátások?
A biztosított a fekvőbeteg-szakellátás keretén belül TÉRÍTÉSMENTESEN jogosult:
- a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,
- gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is – és gyógyászati ellátásra,
- a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre, vérkészítményre, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,
- a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra,
- étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,
- a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg-gyógyintézeti körülmények között indokolt.
Mikor kell fizetnem a fekvőbeteg-szakellátás során?
A betegek a térítésmentesen igénybe vehető ellátásokon túl további szolgáltatásokra is igényt tarthatnak, de ezeket már részleges vagy kiegészítő térítési díj ellenében vehetik igénybe.
A beteg köteles RÉSZLEGES TÉRÍTÉSI DÍJAT fizetni, ha
- külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozást vesz igénybe, kivéve, ha fejlődési rendellenesség miatt a genetikailag meghatározott nem külsődleges jegyeinek kialakítása a cél.
A beteg KIEGÉSZÍTŐ TÉRÍTÉSI DÍJ mellett jogosult
- saját kezdeményezésére egyéb kényelmi szolgáltatásokat igénybe venni, úgymint az egyéni igényeknek megfelelő étkezést, vagy a magasabb színvonalú elhelyezést; és
- állapota alapján, ápolás céljából történő elhelyezésre ápolási intézményben, ott ápolásra, gyógyszerekre és étkezésre is [800 Ft/nap].
Fontos, hogy ha az intézmény vállalja a területen kívüli beteg ellátását, erre tekintettel térítési díj nem kérhető.
Egyes egészségügyi ellátásokra a szolgáltató térítési díjat állapíthat meg, amelyekről a szolgáltatás megkezdése előtt köteles a biztosítottat tájékoztatni. Nem számítható fel kiegészítő térítési díj olyan beavatkozásra, amely az egészségbiztosítás keretében térítésmentesen jár. A részleges térítési díj képzésének szabályai, illetőleg több esetben pontos összege a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete meghatározott, attól érvényesen eltérni nem lehet.
Az egészségügyi szolgáltató a részleges, kiegészítő és teljes térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások térítési díját a betegek számára hozzáférhető módon hozza nyilvánosságra.
Ki a beutalásra jogosult orvos?
Fekvőbeteg gyógyintézetbe főszabály szerint az az orvos utalhatja be a biztosítottat, aki a járóbeteg-szakellátásra is beutalási joggal rendelkezik.
Speciális fekvőbeteg-szakellátás
- a járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között nyújtott szakellátást végző orvos,
- sürgős szükség fennállása esetén, illetőleg a területi ellátási kötelezettséggel összefüggésben a beteg ellátását végző orvos, illetve mentőorvos vagy mentőtiszt,
- a speciális ellátásra indokul szolgáló szakmai feltételek esetén a háziorvos
beutalása alapján vehető igénybe.
Krónikus ápolásra (intézeti ápolásra) pedig a háziorvos és a fekvőbeteg-gyógyintézet orvosa jogosult beutalót kiállítani.
Hol vehetem igénybe a fekvőbeteg-szakellátást?
A fekvőbeteg-szakellátásra
- a beteg bejelentett lakóhelye vagy,
- a beteg tartózkodási helye szerinti, illetve
- a háziorvosa beutalása esetén annak telephelye
szerinti fekvőbeteg gyógyintézetbe kell beutalni.
A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók területi ellátási kötelezettségéről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapján érhető el tájékoztató.
A területi ellátásra kötelezett szolgáltató nem tagadhatja meg az ellátást.
A beteget kérésére be lehet utalni a beteg ellátására területileg (lakó/tartózkodási helye szerint) nem kötelezett intézménybe is, ha a választott intézmény – az erre feljogosított személy – a beutaló orvos vagy a beteg részére írásban nyilatkozott arról, hogy fogadja a beteget. Az érintett egészségügyi intézmény a beutaló orvos megkeresésére 48 órán belül írásban (postai vagy elektronikus úton) nyilatkozik arról, hogy fogadja-e a beteget, azzal, hogy az ellátást csak akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos ellátását az ellátási területén kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és a feladat ellátására az egészségbiztosító által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik.
A fogadónyilatkozat egy példánya a betegnél marad.
Beutaló nélkül is igénybe vehetem a fekvőbeteg-szakellátást?
A beteg
- a magánorvos beutalása alapján is jogosult fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg-gyógyintézetben alkalmazható gyógymóddal hárítható el, valamint
- orvosi beutaló nélkül is jogosult a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha úgy érzi, hogy egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja és a beutalásra jogosult orvos felkeresése az ellátását jelentősen késlelteti.
Választhatok-e a beosztott orvos helyett másik orvost?
A beteget orvos választási jog illeti meg, ennek keretében joga van az egészségügyi intézmény munkarendje szerint a beteg ellátására beosztott orvos helyett másik orvost választani,amennyiben azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki.
Az egészségügyi szolgáltatónak jól látható helyre ki kell függesztenie az orvosválasztás lehetőségéről szóló tájékoztatót.
Az orvosválasztást 3 példányban írásba kell foglalni, amit a biztosított, valamint a választott orvos is kézjegyével ellát, azzal, hogy egy példány a betegnél marad.
Az orvosválasztási nyilatkozatban meg kell határozni
- a kapcsolattartás módját,
- a választott orvos közreműködésével nyújtott ellátás igénybevételének rendjét,
- a nyilatkozatban foglaltak módosítására és visszavonására vonatkozó rendelkezéseket.