Szélütés tünetei – Mi a szélütés?
Stroke: angol kifejezés: ütés, csapás, magyarul gutaütésnek vagy szélütésnek is hívjuk.
Ennél a betegségnél a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Ennek az lehet az oka, hogy egy vérrög (infarktus) kerül az agyba, vagy egy nyaki vagy koponyán belüli ér megreped (agyvérzés).
Tünetek és teendők
A stroke legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:
- féloldali végtaggyengeség- bénulás
- átmeneti látásvesztés az egyik szemen
- kettős látás, látótérkiesés
- beszéd megértési zavarok
- szóformálási nehézségek
- zavartság, szédülés, fejfájás
- hirtelen fellépő eszméletvesztés
Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.
A szélütés utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülések szempontjából kritikusak, ezért már a szélütés gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni.
Infarktus
-Körülbelül a stroke 80 % -ában ,
– trombózis: az egyik verőérben alakul ki a vérrög,
– embólia: a test más részén alakul ki a vérrög, ami eljut az agyba.
Agyvérzés
–veszélyes leginkább azokra, akik érelmeszesedésben, magas vérnyomásban szenvednek.
A storke sajnos népbetegségnek számít, s míg régen az „öregek betegségének” számított, ma már a fiatalabb nemzedékeket is sújtja . A halálozási statisztikában az előkelő harmadik helyet foglalja el. Szomorú, de a stroke-betegek közül minden harmadik azonnal, minden hatodik pedig egy hónapon belül meghal. És a túlélők közül is körülbelül 50% öt éven belül meghal újabb stroke következtében. Az is igaz, hogy közülük egy éven belül már csak majd 60% szed valamilyen vérhígító tablettát.
A stroke kialakulásában szerepet játszó tényezők:
- a kelet-közép-európai népek rossz egészségi állapota,
- dohányzás,
- alkoholfogyasztás,
- fizikai inaktivitás,
- étrend,
- cukorbetegség,
- elhízás,
- magas vérnyomás,
- stressz,
- depresszió.
A fentiek nagy részén persze lehet változtatni, valamint stroke-megelőző ultrahangos nyaki vizsgálatokkal is csökkenne a megbetegedések száma.
Az agyi érbetegségekben érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad.
A testben fellépő oxigénhiány miatt az agy érintett területének működése megszűnik, így általában féloldali bénulás, aphasia (beszédzavar vagy -képtelenség ), látászavar, szédülés, emlékezőképesség elvesztése, féloldali disorganizáció, kóma vagy halál is bekövetkezhet.
Nagyon fontos, hogy minél előbb kezelést kapjanak a betegek, mert a kései beavatkozás millió idegsejt elhalását és ezzel az agy által irányított testi funkciók elvesztését jelentheti.