Az agyi érkatasztrófákat követően jelentkező pszichiátriai-pszichológiai zavarok az orvosi gyakorlatban rendszerint kevesebb figyelmet kapnak. Stroke-ot követően gyakran észlelhető hangulatzavar, szorongás. Az agyi érkatasztrófák leggyakoribb, s egyben a terápia számára leginkább hozzáférhető pszichés következménye a stroke utáni depresszió.
A post-stroke depresszió akadályozza a rehabilitációt, negatív hatást gyakorol a kórlefolyásra. A betegség megítélése hosszú ideig nem volt egységes, sokan a kórkép valódi létezését is kétségbe vonták. A post-stroke depresszió (PSD) gyakoriságát vizsgáló tanulmányok adatai alapján a stroke-esetek harmadában-felében számítanunk kell a depresszió, hangulatzavar megjelenésére. Az utóbbi egy-másfél évtizedben fokozódó szakmai érdeklődés ellenére mind a mai napig elmondható, hogy a post-stroke depresszió a mindennapi gyakorlatban jórészt felismerés és kezelés nélkül marad.
A stroke-ot követő depresszió oka lehet a betegre drámai hirtelenséggel zúduló rokkantság, a súlyos idegrendszeri tünetek, a kedvezőtlen szociális változások nyomán fellépő, tehát végső soron érthető lelki reakció. Az agyi károsodás olyan agyi területeket is érinthet, ami közvetlen kapcsolatban van a depresszió kialakulásában szerepet játszó folyamatokkal.
Az agyi érkatasztrófát követően a beteg helyzete a családban, barátok között, a munkában és szabadidős tevékenységekben is hátrányosan változhat. A rokkantság ténye, a mozgásteljesítmény romlása, az aphasia (beszédzavar, beszédképtelenség) okozta kommunikációs zavar egyaránt negatív hatást gyakorolnak. A beteg szociális veszteségek sorát szenvedi el. Korábbi – családi, munkahelyi, társasági – szerepeinek képtelen megfelelni, frusztrálódik, érzelmi megrázkódtatások sora éri. A hangulatzavar a beteg családban betöltött szerepét még inkább aláássa, a depressziós beteg szenzitívvé, túlérzékennyé válik, ami a megváltozott szociális pozíciók visszatérő, hibás interpretálásához vezet.
A stroke-ot követően jelentkező depressziót szokás lebecsülni, vagy természetes jelenségnek tekinteni, noha – következményeit tekintve – a súlyos szövődmények minden kritériumával rendelkezik. Akadályozza, gyakran kudarcra ítéli a rehabilitációt, kimutathatóan rontja a 30 napon belüli stroke miatti halálozást, és fokozza a testi komplikációk megjelenésének veszélyét is.
A stroke utáni depresszió kezelésében antidepresszánsokat és pszichoterápiát egyaránt sikerrel alkalmaznak. A hangulatzavar kezelése mindenképpen szükséges és javítja a beteg életkilátásait.
A cikk Dr. Varga Dániel A stroke neuropszichiátriai következményei c. cikke alapján készült. (HIPPOCRATES I. évf. 3. szám 0 oldal. http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/I/3/161.htm)
