Az éltető víz
Igyunk eleget!
Jelentős mennyiségű folyadékra van szükségünk ahhoz, hogy fittek maradjunk a forró napokon is. Ha eleget iszunk – leginkább vizet – azzal megelőzhetjük a fejfájást, a fáradtságot és a koncentrációkészség hiányát. A divatmodellek is Perrier ásványvizet szürcsölgetnek pezsgőskelyheikből. A menedzserek 1,5 liter Evian mellett üléseznek, a trendek megalkotói a neuseelandi ásványvizet reklámozzák: az ásványvíz az utóbbi évek során trendi itallá vált. 2000-ben a németek fejenként átlagosan 100,3 liter ásványvizet fogyasztottak, ez a szám 2009-ben 131 literre nőtt. Európában ennél csak az olaszok isznak több palackozott vizet. A németek világszerte az élvonalba tartoznak az ország alapterületéhez és a lakosság számához képest az ásványvízforrások és – márkák tekintetében: a szupermarketek több mint 600 hivatalosan bejegyzett forrásból kínálnak legalább 400 márkanevű terméket Flensburgtól egészen Oberstdorfig.
A táplálkozástudósok és a belgyógyászok örülnek ennek a trendnek. A víz kalóriaszegény, ásványi anyagokban gazdag, jó hatással van a testre és a fejre. Ennek ellenére a németek egy része ma sem issza meg az egészségesnek számító napi kétliternyi mennyiséget.
Trend ide vagy oda: a víz létfontosságú. A levegőn kívül testünknek semmi másra nincs szüksége olyan sürgősen és rendszeresen, mint a vízre. Minden nap több mint két litert veszít testünk a folyadékból, melyet pótolnunk kell. Ha ez csak részben illetve nem történik meg, felborul a test vízháztartása, dehidratáció lép fel. Fejfájás, fáradtság, a koncentrálóképesség hiánya, gyenge reakciós készség – ezek a legelőször észlelhető jelek. Ehhez elég egy meleg nyári nap vagy a test fizikai megterhelése. Ha valaki folyamatosan túl kevés folyadékot fogyaszt, az hosszú távon idegi károsodáshoz vezethet. Nem csak akkor kell innunk, mikor a szomjúság már jelentkezik, ezzel ugyanis ártunk szervezetünknek. A szomjúság a test figyelmeztető jele számunkra. Azt jelzi, hogy vízháztartásunk hiányt szenved, ami még nem vészes, ha azonnal gondoskodunk az utánpótlásról. Amennyiben a hiányállapot tartóssá válik, károsodik az anyagcsere, a test hőháztartása és a keringés is.
Fokozottan veszélyeztetettnek számítanak az idős emberek, akiknél a szomjúság érzése ritkábban jelentkezik, így ők kevesebbet isznak. A kisbabák teste 80 %-ban vízből áll, így ők is könnyen kiszáradhatnak, például magas láz vagy hányás és hasmenés esetén.
Egy liter a biztonságos működés érdekében
A felnőttek napi ideális folyadékmennyisége egy és három liter között mozog. A pontos mennyiség függ a test terhelésétől, a külső hőmérséklettől, a kortól és valamelyest a szokásoktól is.
Testünk működéséhez tulajdonképpen napi egy liternyi folyadék is elegendő volna. Ha viszont mozgásba lendülünk, például gyalog vagy kerékpárral megyünk bevásárolni, ez a szám másfél literre ugrik, hőségben pedig már kétliternyi szükséges. Biciklitúrán harminc fokos izzasztó hőségben három liter folyadék az ajánlott mennyiség.
Azonban feltehetjük a kérdést: Jobb-e a palackozott víz a csapvíznél?
Az Egyesült Államokban minden ebédlőasztalon ott áll egy kancsó víz, az étteremben a vendég kérés nélkül kap egy nagy pohárral. A németek nem becsülik sokra a csapvizet. Fösvénynek vagy éppen különcnek tartják, aki azt kéri illetve felszolgálja. Elvégre a mosógépekben és a WC-tartályokban zubogó víz nem csuroghat le a torkunkon! Ez persze nem igaz. A német vezetékes víznek nem csak a minősége, hanem az íze is kiváló. A müncheni víz például Voralpenland-ból származik és csecsemőknek is adható.
Mindezek ellenére az emberek szívesebben látják asztalukon az ásványvizeket. Európai viszonylatban csak az olaszok fogyasztanak a németeknél is több palackozott vizet az Európai Palackozott Vizek Szövetségének (EFBW) jelentése szerint. Az ásványi anyagok fogyasztása jó érzéssel tölt el bennünket, úgy érezzük, ezek fontosak számunkra. Valójában ennek a sportolók számára van jelentősége, akik izzadás közben sok ásványi anyagot veszítenek, amit folyamatosan pótolniuk kell.
Származásuktól függően a vizek ásványianyag-tartalma igen eltérő. Ízük is sokféle, és nem mindegy, ki milyet fogyaszt. A sportolók rendszerint magas nátrium-tartalmú vizet isznak (200 mg/ liter az ajánlott mennyiség). Magas vérnyomás esetén ugyanez a víz kimondottan kerülendő, ebben az esetben az ajánlott nátrium-tartalom nem több 20 mg-nál literenként.
A csecsemők ételéhez használt víz sem tartalmazhat sok nátriumot. A legkisebbeknek csak olyan vízből készítsünk ételt, melyen a címke az alacsony nátrium-tartalmat igazolja. A sok kalciumot tartalmazó víz (400 mg/liter felett) erősíti a csontokat és véd a csontritkulástól. Terhes és szoptató anyák számára szintén ideális. A tartós stressz alatt álló, sportoló illetve rendszeresen gyógyszert szedő személyeknek sok magnéziumra van szükségük. Az ajánlott mennyiség 100 mg/l felett van.
A szénsavmentes víz kíméli a gyomrot. Ezen túl már ízlés dolga, hogy szénsavas vagy csendes vizet fogyasztunk-e. Ásvány- és gyógyvíz, forrásvíz vagy éppen az újonnan divatba jött ízesített vizek– szigorú rendelkezések szabják meg, melyiken milyen megjelölés használható.
De mit is nevezünk ásványvíznek?
Ásványvíznek nevezik a talaj rétegein keresztül földbe szivárgó esővizet. A talaj megtisztítja a rajta átfolyó vizet, amely ásványi anyagokat old ki a kőzetből. Az ásványi anyagok összetétele tipikus karaktert kölcsönöz ennek a fajta víznek. Az ásványvizet forrásokból pumpálják a felszínre, ahol palackozzák. Az összetételen csak igen kis mértékben szabad változtatni, a kén- és vastartalom csökkenthető, valamint a szénsavtartalom aránya csökkenthető vagy növelhető.
Németországban több mint 60 gyógyvizet adó kút található. Ennek a különleges víznek összetétele révén bizonyíthatóan betegségeket gyógyító, enyhítő és megelőző hatással kell rendelkeznie. Orvosi engedélyezés szintén szükséges. A legtöbb gyógyvíz éppúgy használható hosszú távon, mint az összes többi ásványvíz. A gyógyvizeket viszont különösen szigorúan ellenőrzik.
A forrásvíz, mint ahogy az ásványvíz is a talaj rétegeiből származik. Nem feltétel, hogy eredendően tiszta legyen, sőt több külön forrásból is származhat. Az összetételt szabályozó előírások kevésbé szigorúak, mint az ásványvíz esetében.
Az „ízesített” megjelöléssel ellátott vizeket ásványvíz és csapvíz keverékéből állítják elő (vezetékes víz). A készítő tengervizet, ásványi sókat és sósvizet is felhasználhat a gyártás során. Erre a vízre nem vonatkoznak annyira szigorú szabályok, nagyjából a kémiai anyagok határértékei a mérvadók.
Az ízesített vizekre nincs érvényben külön rendelkezés, ez a fajta víz az italok előállítóinak új találmánya. Ásványvíz, forrásvíz vagy ivóvíz alkotja egy kevés természetes illetve mesterséges adalékkal vagy aromával megbolondítva. A különféle wellness-vizek extra egészséget ígérnek – citromfűvel, páfrányfenyővel vagy aloe verával, vagy akár több erőt a sporthoz – oxigénnel, hozzáadott ásványi anyagokkal és vitaminokkal.
Fordította: Balog Rebeka
Forrás: http://www.focus.de/gesundheit/ernaehrung/gesundessen/wasser/wasser_aid_7378.html