- alapvető célrendszere arra irányul, hogy az egyén képes legyen a világban – széles értelemben – boldogulni, így többek között: képes legyen tanulni, a megszerzett tudás birtokában cselekedni (munkaszervezetben dolgozni), másokkal együtt élni és hatékonyan élni saját életét (ún. Delors jelentés: “A tanulás rejtett kincs” – Learning: The Treasure Within, UNESCO, 1996).
- A tudás iránti igény sokszor máshogy jelenik meg a társadalomban, mint a gazdasági életben. Az iskolarendszeren kívüli oktatás társadalmi megítélése hajlamos a Maslow „szükséglet-hierarchiájának” alsó szintjének eszközei közé sorolni, vagyis a közvetlen fiziológiai szükségletek kielégítésében tulajdonítunk szerepet, mint az egyszerű munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésére szolgáló kényszermegoldásnak.
Maslow-piramis szükséglethierarchia hét szintje |
|
7. Önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása | |
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség | |
5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni | |
4. Megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek és elnyerni mások tiszteletét, elismerését | |
3. A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni . | |
2. Biztonsági szükségletek: biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni | |
1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, stb |
A TANULÓ FELNŐTT
SZ. MOLNÁR ANNA
A tanulmány célja áttekintést adni azokról, az andragógiában (a felnőtt nevelésben – a szerk.) megjelent fontosabb megközelítésekről, amelyek a felnőtt tanuló jellemzőit mutatják be. A felnőttek fejlődésének leírására több modell is született, de a testi működések és a tanulás összefüggéseiről a felnőttkori tanulás speciális területein, például a fizikai munkafeladatok elsajátításának megértéséhez, az eddigieknél több ismeretre volna szükség. A test, különösen az agyműködés változásainak hatását az idősek tanulási képességeit tárgyaló szakirodalmak érintik alaposabban. A személyiséggel foglalkozó munkákban a felnőtt tanuló önképét tartják a legfontosabb sajátosságnak. A felnőtt tanulási motívumainak, valamint előzetes tudásának és tapasztalatainak tanulásra gyakorolt hatása már a korai andragógiai írásokban is kitüntetett figyelmet kapott. A mai kutatások egyik fő kérdése, hogyan válhat önirányítóvá egy felnőtt tanuló, s ezzel szoros összefüggésben, illetve az új ismeretszerzési formák elterjedésével a kutatások fókuszába a felnőttek tanulás nehézségei kerültek…
…Az élethosszig tartó oktatás és az életen át tartó tanulás alanyi jog, valamint alapvető szükséglet minden civilizált társadalomban. Ezek érvényesítésével, érvényesülésével minden ember kielégítheti tanulási igényeit, kihozhatja magából a benne rejlő lehetőségeket és megtalálhatja helyét a társadalom egészében. Az életen át tartó tanulás koncepciója azt feltételezi, hogy az ember nem fejezi be a szükséges tudás megszerzését, amikor tanulmányait lezárja a formális oktatási struktúrában: a releváns tudás megszerzése – különféle formális és informális környezetben – az ember egész életén át folytatódik. A felnövekvő nemzedék nem tanítható meg mindarra a tudásra, amelyre az embernek élete végéig szüksége van, az iskola – ide értve a felsőoktatást is – már csak alapot adhat a további ismeretszerzéshez, a tanulás jelentősebb szakasza a felnőttkorra helyeződik át. Kiszélesedtek a tanulás formái is, többé már nem csak a formális keretek között zajló tevékenységként értelmezzük, a felnőttoktatás differenciálódott és diverzifikálódott. A lifelong learning már lifewide learning, vagyis az élet minden területét átfogó, a mindennapokban való eligazodást segítő nem formális és informális tanulás típusait is magában foglalja.
…A test
Amikor a tanulásról beszélünk, nem hanyagolható el a test, mint a személy alapvető „része”. A test természetével foglalkozó frissebb kutatások többsége (például Shilling,1993) túlmutat a felnőttkori tanulás kérdésein, de eredményeik hasznosak lehetnek speciális területeken, így például a tevékenységek tanulásának, a fizikai munkafeladatok elsajátításának megértésében.
A test részeként az agy is jelentős változásokon megy keresztül az ember egész élettartama alatt részben a tanulási tapasztalatokra történő reagálások folyamatában. Az agy plaszticitása, alkalmazkodóképessége és flexibilitása, vagyis az a tulajdonsága, hogy az ingerek hatására állandóan változtatja, alakítja és újjáalakítja magát, – a tanulás szempontjából két igen fontos sajátosság (della Chiesa, 2008). A folyamatos és hosszú ideig tartó tanulás magát az agyat fizikai értelemben is módosítja, mivel a neuronok közötti új kapcsolódások kialakulását, növekedését eredményezi.
Az agyműködés kutatásának jelentőségét az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek feltárása, bővítése adja, s azon törekvés, hogy gondoskodni lehessen a természetes öregedés folyamatában az agyműködés és a tanulás megfelelő, kölcsönös, pozitív egymásra hatásáról. Az agy megértése: útban egy új tanulástudomány felé címmel az OECD egyik nemzetközi tudományos projektje (OECD, 2003) többek között arra irányult, hogy feltárja, miképpen lassítható az agyműködésnek a természetes életkori öregedéssel együtt járó hanyatlása és a betegségek során fellépő agyi hanyatlás. A program szakemberei szerint további kutatások célja lesz annak vizsgálata, hogyan lehet tanulni egy információ-alapú, ugyanakkor öregedő társadalomban, s miként lehet késleltetni az öregedés során fellépő hanyatlás folyamatát. A tanuló felnőttek szakszerű segítésének megalapozásához jelentős hozzájárulás lehet a felnövekvés utáni tanulás értelmi mechanizmusainak és egyéni különbségeinek megértése, tekintettel az életkorra, az implicit és explicit tanulásra.
Napjaink felnőttoktatásában felerősödött – legalábbis az andragógia deklarált elveiben – a holisztikus személyiségfejlesztés igénye. Bár a gyakorlatban még nem vált általánossá, de erősödő tendencia a kognitív-racionális képességeken túl az érzékelő-érzelmi képességek, vagy például a gyakorlati készségek fejlesztésének szándéka. Az utóbbi évtizedekben háttérbe szorultak a felnőttoktatás általános művelődési céljai és tartalmai, nagyobb hangsúlyt, támogatást és több forrást kapott a szakmai képzés. Ugyanakkor egyoldalúan a szakmai ismeretekre fókuszáló és a kompetenciák fejlesztését elhanyagoló szakképzések problémái, korlátai egyre nyilvánvalóbbá váltak, ezért mind szélesebb körben fogalmazódik meg a személyiségfejlesztés igénye is. Például különféle munkahelyek továbbképzési programjaiban megjelennek a személyiségfejlesztő és /vagy kommunikációs tréningek a kompetenciák, készségek fejlesztése, gyakorlása céljából.
…A felnőtt tanulási motívumai
1. Társas kapcsolatok keresése: azokat a felnőtteket jellemzi e motívum, akik szeretnek csoportban, másokkal együtt tanulni.
2. Társas ösztönzés keresése: sokan azért kapcsolódnak be valamilyen tanulási programba, mert magányosak, vagy unatkoznak, esetleg kapcsolati problémáik vannak.
3. Szakmai előrelépés: e tényező azoknak fontos, akik meg akarják tartani munkahelyüket, esetleg jobb munkát vagy előléptetést szeretnének.
4. Közösségi munka: a társadalmilag hasznos tevékenységért elkötelezettek fordulnak elő magas számban e tényező mentén, azért tanulnak, hogy közösségi munkájukat hatékonyabban végezhessék.
5. Külső elvárások: e kategóriába azok tartoznak, akik a családból vagy a munkahelyről eredő nyomás hatására vesznek részt képzéseken, és tanulásukat egyáltalán nem érzik „önkéntesnek”, sőt, kényszerként élik meg;
6. Tudásvágy: sokan a tanulás kedvéért tanulnak, nem számít nekik a tudás gyakorlati hasznosíthatósága.
…Az önirányító tanuló
A korai andragógiai szakirodalomban, a felnövekvők és a felnőttek tanulása közötti különbségek meghatározására, legfőképp a felnőtt önálló tanulására való képességét említik, hangsúlyozva, hogy a felnőtt ember autonóm lény, akit a tanulásban saját szükségleteinek a kielégítése vezérel, maga választja ki az érdeklődésének megfelelő tematikát, illetve azt a helyszínt, ahol tanulni fog. Egyre növekvő mértékben képes a saját tanulási jellemzőinek leginkább megfelelő tanulási módszereket megválasztani és hasznosítani. Nem szereti, ha gyermekként bánnak vele a tanárok; közvetlenül hasznosítható tudást keres (Lowe, 1983, 19.).
Teljes tanulmány: http://www.diral.hu/publikaciok//A_tanul%C3%B3_feln%C5%91tt.pdf
Cikkhez kapcsolódó link: http://geminitanulokor.fw.hu/