Látássérülések esetén szerzett agysérülés esetén
2018. december 13.
Szerzett agysérülés következtében létrejövő látássérülések és az ehhez kapcsolódó kognitív funkciózavarok (pdf):
(A Vakok Állami Intézetének kiadványai/Módszertani útmutatók)
https://vakokintezete.hu/wp-content/uploads/2016/10/szam.pdf
A szerzett agysérülés következtében kialakuló látássérülés olyan átmeneti vagy tartós, maradandó sérülés a látási funkciókban, amelyet a látópályák, az elsődleges látókéreg (V1), illetve az agy látással összefüggő
további területeinek sérülése okoz. A látási funkciók közül a látásélesség sérülésének mértéke az enyhétől a teljes vakságig terjedhet. A látótérben bekövetkező változások típusa és kiterjedése az agyi sérülés helyétől, kiterjedésétől és a behatás intenzitásától függ. Az elemi vizuális funkciók mellett gyakran sérülnek a magasabb rendű vizuális feldolgozási folyamatok is, amelynek következtében a személy nem érti és/vagy nem képes interpretálni azt, amit a szemével lát. Kapcsolódhat hozzá okuláris vagy
szemmozgási rendellenesség is. Másfelől mivel a látás szoros összefüggésben van egyéb területekkel, a vizuális tünetekkel összefüggésben megjelenhetnek vesztibuláris rendszer (egy olyan érzékszervrendszer, amely a belső fülben található és a test egyensúlyának fenntartásáért felelős. – szerk.) jellegű problémák is (például szédülés, egyensúlyzavar stb.).
Az agyi sérülések következtében többek között az alábbi látás-, illetve azzal összefüggő problémák alakulhatnak ki:
- látásélesség csökkenése, teljes vakság;
- csökkent kontrasztérzékenység;
- fényérzékenység (photophobia);
- kettőslátás;
- szemmozgászavarok;
- látótérdefektusok (különböző típusú látótérkiesések a sérülés helyétől függően a látótér centrumának megkímélésével vagy anélkül);
- a látás magasabbrendű, kognitív diszfunkciói;
- a vizuális felismerés zavarai (agnóziák):
- prozopagnózia (arcfelismerő-képesség hiánya, arcvakság);
- szimultánagnózia (két vagy több tárgy egyidejű észlelésének
zavara); - topográfikus agnózia (a tájékozódási képesség zavara);
- tárgyagnózia (tárgyak felismerésének zavara);
- a vizuális memória zavara;
- a vizuális képzelet zavara;
- a téri észlelés zavara;
- a vizuális figyelem zavara;
- akinetopsia (a mozgásérzékelés zavara, mozgásvakság, amikor a
személy állóképek sorozataként látja a mozgást); - vaklátás (nem tudatos vizuális működés kérgi vakság esetében);
Lehetséges társuló zavarok:
- anosognosia (a betegségbelátás hiánya);
- vizuális neglect szindróma (a saját testre és a környezetre
is kiterjedő vizuális figyelem, tudatosság sérülése a sérült
agyféltekével ellentétes oldalon).